Tisztelt Csepeli Polgárok!
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tisztelettel meghívja Önöket 2012. június 21-én tartandó lakossági fórumára, melynek témája a közelmúltban elindult királyerdei és hárosi szennyvízcsatornázás.
Időpont: 2012. június 21. (csütörtök) 17 óra
Helyszín: Királyerdei Művelődési Ház színházterme (1213 Budapest, Szent István út 230.)
http://www.csepel.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3440:lakossagi-forum-a-szennyvizcsatornazasrol&catid=1:helyi-hirek
A napokban egy "új " növényt találtam a dombon. Ez -elsődleges botanikai szakvélemény alapján- az érdes csüdfű (Astragalus asper). A növény védett, szerepel a magyarországi edényes flóra aktuális Vörös Listáján is (http://www.termeszetvedelem.hu/_user/downloads/vedett_fajok/Red%20List_final%20version.pdf). Eszmei értéke 5000 HUF.
A hír önmagában talán csak a botanikusoknak lehet érdekes. Meg persze nekem is. Azonban itt felvetődik a kérdés, hogy az elmúlt években tényleg elhanyagolták a Tamariska-domb területét? Tényleg nem dolgozott senki a területen? Tényleg csak mostantól kap valós védelmet?
Aligha. Mert ha ez lett volna, akkor most nem hogy ilyen kaliberű növényt, de még egy csoffadt árvalányhajat sem lehetne találni. Ezért rossz hallanom és olvasnom, hogy 2010 előtt a domb csak pusztult, nem gondozta senki. Viszont a tények és a növények nem ezt igazolják -szerencsére. 2008-ban a fényes poloskamag (Corispermum nitidum) nevű növény -eszmei értéke 2000 HUF- jelent meg, amely az addigi növényleltárból hiányozott és szépen terjed a mozgó homokon. Idén a már említett érdes csüdfű bukkant fel. Szintén 2012-ben írta le területről Gergely Attila botanikus a téltemetőt (Eranthis hyemalis). Az alig megkutatott rovarvilágról pedig még nem is beszéltem....
És ez csak a sokat ígérő kezdet. Megfelelő szakértelemmel folytatva a 2005 óta tartó munkát, további értékek kerülhetnek elő a dombról. Reméljük Csepel vezetése valóban érdemi módon kívánja megóvni ezt a kicsike földdarabot -nem csak politikai haszonszerzés volt a cél- , amelynek értékei ugyanúgy a nemzeti értékekhez tartozó "hungarikumok", mint a tokaji aszú, a Túró Rudi, vagy a pálinka.
A szóban forgó érdes csüdfű a Tamariska-dombon
Tenk András
A Lehet Más a Politika csepeli csoportja megdöbbenve értesült arról, hogy Németh Szilárd fideszes polgármester fővédnökséget vállalt Nyirő József, nyilasparlamenti képviselő, erdélyi író emlékestjén. Nyirő irodalmi munkásságának megítélése az irodalomtörténészek, vállalhatatlan politikai szerepvállalásának elemzése a történészek és politikusok feladata. Ezért szalonképtelen és elfogadhatatlan a csepeli fideszes kerületvezető gesztusa, mellyel fajvédő és nácibarát politikai eszmék hirdetőjét népszerűsíti Csepelen. Ráadásul az esemény arról a Radnóti Miklósról elnevezett művelődési házban lesz, akit munkaszolgálatosként éppen Nyirő elvbarátai lőttek tömegsírba.
Felszólítjuk Németh Szilárd polgármestert, hogy az olcsó propagandafogások helyett a történelmi tények tiszteletében jeleskedjen és lépjen vissza a Nyirő-emlékest támogatásától, egyben ne gyalázza meg Radnóti Miklós emlékét. Az LMP támogatásáról biztosítja a rendezvény ellen szervezett antifasiszta tüntetést és arra biztat minden jóérzésű csepeli polgárt, hogy jelenlétével tiltakozzon a Fidesz múltkozmetikai szalonjának megnyitása ellen.
A Lehet Más a Politika csepeli szervezete
Szerdán volt szerencsém végigülni a csepeli képviselő testület ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülését, melyen a fő napirendi pont a Fasang Árpád Zeneiskola átvilágításának ügye volt. Ugyanis, mint kiderült, az önkormányzat még februárban megbízást adott az intézmény gazdálkodásának átvilágítására, mely el is készült, az oktatási ágazatvezető, illetve az intézmény is megkapta, de a képviselő testület erről nem kapott tájékoztatást. Pedig az anyagban a szakmai munka magas színvonalának elismerése mellett számos negatív, kritikus megállapítás található.
Az ügy előzményeként még tavaly ősszel röppentek fel azok a hírek, melyek szerint az önkormányzat meg kívánja szüntetni az önkormányzati zeneiskolát, mondván az nem kötelezően ellátandó feladat és a 90-100 milliós éves önkormányzati hozzájárulásra nincs pénz. A tervek szerint a tanulók a szintén a kerületben működő, de alapítványi fenntartású zeneiskolában folytathatták volna a tanulmányokat, persze az önkormányzatihoz képest többszörös tandíj ellenében. Végül a heves tiltakozások hatására elállt a városvezetés a tervétől, de az intézmény vesszőfutása ezzel még nem ért véget. Az ügy állomásait gyarapítja az intézmény igazgatónőjének lejáró mandátuma miatt kiírt pályázat körüli botrány, melyben a „konkurens” zeneiskola igazgatója és annak pályázata játszotta az egyik főszerepet. Végül ő visszalépett a pályázástól, ennek és a tantestület egyértelmű támogatása ellenére az önkormányzat nem szavazott bizalmat a mostani igazgatónak, sőt egy fegyelmi eljárást is lefolytatott vele szemben, melynek eredményeként megrovásban részesítették, épp a fenti rendkívüli testületi ülés előtt.
Kicsit hosszúra nyúlt bevezetőm után azonban elsősorban nem a kialakult botrányról és annak vélhető politikai hátteréről szeretnék írni, hanem az egész probléma kezeléséről. Történt ugyanis, hogy az SZMSZ szabályait követve az ellenzék kérésére össze lett hívva ez az ülés. Az előterjesztést az egyik ellenzéki képviselő Borka-Szász Tamás jegyezte, viszont már az anyagban is jelezte, hogy kérni fogja a testület ügyrendi döntését, hogy a felmerülő kérdéseket ne csak hozzá, mint előterjesztőhöz lehessen intézni, hanem az átvilágítási anyag készítőjéhez Dr. Szántó Tamáshoz, illetve az illetékes ágazatvezetőhöz is. Így lett volna értelme az ülésnek, hiszen választ kaphattunk volna sok, az átvilágítási anyaggal kapcsolatban felmerült kérdésre. Sajnos azonban a fideszes többség ezt nem szavazta meg, így az az abszurd helyzet állt elő, hogy az ellenzéki képviselők kérdéseiket a szintén ellenzéki Borka-Szász képviselő Úrnak tették fel (fideszes képviselők gyakorlatilag nem vettek részt a vitában), aki ezután annak rendje és módja szerint próbált is válaszolni, de nyilván neki csak a meglévő anyag adhatott támpontokat, így lényegi információkra nem derült fény. Egyik ellenzéki képviselőtársa meg is jegyezte, hogy a Fidesz ezzel bohózatot csinált az ülésből, ami nagyon szomorú. Borbély Lénárd fideszes alpolgármester erre a már megszokott cinizmussal azt reagálta, hogy szerinte is bohózat ez az ülés, de az előterjesztőt tette ezért felelőssé, amiért nem tud válaszolni a kérdésekre. Így végül a napirend lezárása egy semmitmondó határozati javaslat elfogadásával, érdemi vita nélkül lezárult.
Az ülés után rövid beszélgetést folytattam a történtekről valakivel, aki a „másik oldalt” képviseli. Megemlítettem neki, hogy szerintem nagyon súlyos hiba, hogy ott az ülésen nem hagyják kibontakozni az érdemi vitát, pedig a képviselők azért ülnek ott (mindegyik), hogy vitázzanak, hogy a különböző pártok kifejthessék véleményüket és a testület aztán felelőssége tudatában dönthessen. Beszélgetésünk közben több dolog is felmerült részéről, hogy ez csak politikai színjáték, hogy a kérdések között sok csak az akadékoskodást szolgálja, hogy vajon hogy került az ellenzék birtokába az átvilágítás anyaga, ha az belső felhasználásra készült,hogy milyen stílusban beszélnek néha az ellenzéki képviselők stb. Én azzal érveltem, hogy azért több olyan kérdés is felmerült, ami pl. engem is nagyon érdekelt volna és nem volt benne az anyagban, megemlítettem, hogy a polgármester úr is szokott sértő, övön aluli megjegyzéseket tenni az ellenzék tagjaira, illetve, hogy az anyag nyilvánosságra kerülésének kérdése pl. egy nagyon jó felvetés lett volna fideszes részről, amennyiben valódi vita folyt volna stb.
Úgy gondolom jó hangulatú, értelmes beszélgetést folytattunk, viszont közben többször kifejeztem sajnálkozásomat, amiatt, hogy szerintem azoknak a mondatoknak, amiket mi ketten is váltottunk, ott kellene elhangoznia képviselők szájából és nem csak utána magánbeszélgetésekben. Elmondtam, hogy nem értem, miért fél a városvezetés nyílt vitát folytatni sok fontos kérdésben, hiszen ha van véleményük egy adott dologról, van elképzelésük, hogy hogyan kellene, lehetne az adott ügyben előrelépni, mi sem lenne természetesebb, hogy vállalják az álláspontjukat és a képviselőtestület előtt is hajlandóak legyenek megvitatni azt. Így viszont folyamatosan az az érzése az embernek, hogy valami mögöttes, hátsó szándék, politikai megfontolások vezérlik őket. Jó példa erre a mostani ügy is. Folyamatos támadások érik az intézményt, elhangzik, hogy nem kötelező feladat, hogy túl sokba kerül, de aztán az átvilágítás a rengeteg megállapítása ellenére sem tartalmaz adatot arra vonatkozóan, hogy pl. a javasolt költségcsökkentő lépések megtételével mennyi pénz lenne megtakarítható. Ugyanígy arról sincs információnk, hogy mi az az összeg, ami az önkormányzat szerint vállalható a fenntartáshoz, hiszen erről sem esett szó.
Végül még beszélgetőpartnerem azt is hozzátette, hogy amikor a Fidesz volt ellenzékben, akkor sem volt jobb a helyzet, sőt talán még jobban elnyomták őket. Őszintén szólva ezt nem tudom megítélni, mert akkor még nem követtem ennyire az eseményeket. Viszont ezzel kapcsolatban azt gondolom, még ha naiv is a felvetésem, hogy talán senkin nem lehet jogosabban számon kérni a mondást: Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel! Biztos, hogy nem jár jó úton, aki az elmúlt 8 (Csepelen 16) év vélt vagy valós sérelmeit szajkózva akadályozza meg az érdemi vitákat, dönt a többi érdekelt meghallgatása nélkül csak azért, mert megteheti. Egyrészt azt kockáztatja, hogy a változó politikai széljárás megint elszenvedőjévé teszi ennek a nemtelen játszmának. Ami viszont ennél sokkal nagyobb baj, hogy közben kárt okoz az egész közösségnek azzal, hogy a döntéshozatal az érdemi viták, szakmai szempontok helyett kicsinyes politikai csatározások és bosszúhadjáratok alapján történik.
Optimista ember lévén reménykedem benne, hogy a jövőben változni fog ez a helyzet, és az ellentétes álláspontokat képesek leszünk higgadt, értelmes vitákban ütköztetni, döntéseinket pedig ezek figyelembevételével és a lakosság szélesebb rétegeit is bevonva meghozni.
Több jogsértés és visszásság is történt a Kossuth téri fák kivágásának V. kerületi engedélyezési eljárása során Szabó Máté ombudsman vizsgálata szerint. Az ombudsman megállapította, hogy a belvárosi jegyző úgy adott engedélyt a fakivágásra, hogy a beruházás tervezési fázisban volt, még az építési engedélyt sem adták ki. Szabó Máté azt is kifogásolta, hogy egy nap alatt folytatta le az eljárást a jegyző.
...méghozzá a Tamariska-dombra. Hogy pontosan miért, azt nem tudni, de feltehetően a terület újbóli védetté nyilvánítása kapcsán.
Köszönjük, hogy végre minket is meghallgattak!
2012-ben – évek óta először - elmaradt a Madarak és fák napi civil rendezvény. Na bumm. Bár sok civil áldozatos munkája veszett ezzel kárba és sok csepeli család egy nagyszerű lehetőségtől esett el, hogy nem sikerült a rendezvényt megtartani, de a CSEVAK Zrt illetékes munkatársaival folytatott megbeszélések, valamint az előzetes ígéret ellenére, nem bocsájtotta ingyenesen rendelkezésre a Hollandi úti Gyermek Ifjúsági és Sportcentrum területét. Hogy miért tértek el az eddigi gyakorlattól? Nem tudni, csak sejteni lehet.
A rendezvény előtti napokban felajánlott „kedvezményes” 150 000 forintos napi bérleti díjat a rendezvény elsőszámú szervezője szerény anyagi helyzete miatt nem tudja megfizetni. Nem csoda, miután megszüntették a csepeli civileknek az eddig jól működő pályázati rendszert. Spórolni kell, mindenáron! (Meg persze vannak rossz civilek, akinek ab ovo nem jár…). A szóban (!!!!) felkínált „önkormányzati pályázat” megoldás, az idő rövidsége miatt nem volt lehetséges.
Persze kérdezhetné a T. Olvasó, hogyan kerül az asztalra ez az egy hónapos hír? Nagyon egyszerűen. A legfrissebb Csepeli Hírmondó büszkén leközli, hogy Csepel Önkormányzata megtámogatja a Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítványt. Méghozzá 1 000 0000 forinttal! (Az eredeti 400 000 forintos összeget hirtelen nekibuzdulástól emelték meg a fideszes képviselők a május 24-i képviselő testületi ülésen.) Hoppá!
De lássuk, miért is? A támogatás kizárólag a támogatási kérelemben megjelölt 2012 július 24-29. közt Tusnádfürdőn megrendezésre kerülő XXIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor lebonyolításának költségeire használható fel. Ahol „Orbán Viktor látogatása és részvétele a legnagyobb embertömegeket vonzó esemény”. Így már érthető. Erre lehet csepeli közpénzt áldozni, a saját szervezésű civil rendezvényre meg nem. Végül is a regnáló hatalom szempontjából érthető, hogy nem kellenek a csepeli civilek. Rovott múltúak. Nincs rájuk szükség, mert pártérdekektől függetlenül formálják a helyi közösséget. Tehát önállósulhatnak. És persze nincs pénz. Emlékeztetőül: 150 000 forintról volt szó!
Azonban tudjuk: „Madarak és fák nem csak az ifitáborban vannak. Mire kell a tábor és a közpénz?”-írja egy névtelenség homályába burkolózó kommentelő a csepel.info fideszes hírportálján. Hogy nem csak ő gondolhatja így, hanem a kerületi vezetés is, arra a leírt rövidke történet enged következtetni.
Még el sem készült, meg sem szépült de megrongálták a Tamariska-domb körüli épülő kerítést.
Az újonnan lehelyezett oszlopokat kitörték, sok helyütt a betontuskókkal együtt szakították ki a földből május 29-re virradóra. Amikor délután kint voltam, feltehetően már a károk helyrehozatalán dolgoztak, közterület-felügyeleti biztosítás mellett.
Elég elkeserítő hogy egyesek a pünkösdi ünneplés helyett ilyen rongálással, vandalizmussal töltik az időt. Nem beszélve arról, hogy ezzel mekkora kárt okoznak Csepel közösségének. Javaslom a tetteseknek, hogy inkább vegyenek részt a június 2-i önkéntes szemétszedési akción, vagy menjenek parlagfüvet szedni.
Sajnos a Tamariska-domb mostanában egyre jobban ki van téve a rongálásoknak, károkozásoknak. Május végén például gyújtogatás nyomait sikerült megörökítenem. Emellett újra megszaporodtak az illegális hulladéklerakások.
Remélhetően idén végre rendeződik a terület sorsa és újra visszaáll minden a régi kerékvágásba, mert az elmúlt 1 év "ex-lex" állapot igen sokat ártott a domb értékeinek.
Tenk András
képviselő
"Hát végre"! Elbontották!
Polgármesterünket méltán tölthetné el büszkeség. Sikerül megoldani, hogy elbontsák a Tamariska-dombon lévő óvoda udvaráról a mobiltelefon-átjátszó állomást. Nagyon helyes. Persze nem ő érte el, hanem a T-Com nem kapott bővítési engedélyt a toronyra, ezért úgy döntött, inkább elbontja, mert ebben az állapotában felesleges fenntartani. És ezt a Képviselő testület teljes egyetértésben támogatta. Kivéve az LMP-t, aki tartózkodott.
Ugyanis a helyzet innen válik érdekessé.
1. Persze jó, hogy nem lesz az óvodások közvetlen közelében egy ilyen átjátszó-állomás. A gyerekek egészsége valóban kiemelten fontos. Ez vita felett áll. Eleve nem is kellett volna oda telepíttetni az egészet. Azért az elmúlt 16 év sem volt a kompromisszum-készségéről híres...
2. Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy a T-Com és a Telenor nem fogja biztosítani továbbra is a mobilhálózat teljes körű lefedettségét Királyerdőben? De mégis hogyan, ha máshol nem volt/nem lesz hely egy ilyen átjátszó felépítésére?
3. Feltehetően ki fogja váltani több kisebb átjátszóval. Eddigi információk szerint legalább 9 db elhelyezésével lehet ezt megoldani. És mégis hova?
4. Egyszerű. Feltehetően királyerdei magánházak, társasházak tetejére. Ennyi. És hogy ez kinek az egészségét fogja rontani? Hát igen. Erre senki nem gondolt. El fogja csúfítani a sok átjátszó Királyerdő építészeti arculatát? Feltehetően el. De ez most megint nem érdekel senkit. Romlani fog az érintett ingatlanok piaci versenyképessége? Hááát... Mindezt "oldja meg a helyi közösség"- érvelt polgármesterünk.
Szóval. Átjátszó ment, egy probléma kipipálva. Viszont lesz helyette újabb, több és nagyobb. Kíváncsian várjuk a fejleményeket. Remélhetőleg sikerül úgy megoldani, hogy nem fog elmérgesedni a helyzet. Mert telefonálni kell, de persze senki nem akar egy mobiltelefon-átjátszó árnyékában élni.
Tenk András
Pedig, de jó lenne, ha a címben foglalt értékek mentén születnének döntések kis hazánkban és drága kis Csepelünkön is. Pedig nem így van. Lássuk a példát, ami -sajnos mostanság- ragadós.
2012. május 24. Képviselő-testületi ülés napja
Van egy intézmény legyen a neve Nagy Imre ÁMK. Új vezetőt kell választani. Ez is rendben van. Válasszunk. Lehetőleg olyat, aki bírja a kollégák, munkatársak támogatását. És bírta. A jelenlegi/leköszönő vezetőnek a többség 2/3-os támogatást adott.
Van egy másik intézmény, legyen a neve Fasang Árpád zeneiskola. Új vezetőt kell itt is választani. Ez is rendben van. Válasszunk. Lehetőleg olyat, aki szintén bírja a kollégák, munkatársak támogatását. És bírta. A jelenlegi/leköszönő vezetőnek a többség több, mint 2/3-os támogatást adott.
És ezek után a testület Fideszes többsége indoklás nélkül, már a bizottsági ülésen azokat a pályázókat részesítette előnyben, akiket a intézmények dolgozói igen csak nem kívántak saját vezetőjüknek. Mi több. A Fasang esetében csak úgy kinevezték a jelenlegi igazgató- helyettest megbízott vezetőnek. Akarta? Vállalta? A munkatársak véleménye nélkül? Nem tudjuk. A testületi többség döntött. A 2/3 így döntött. Akarom mondani a narancsszínű 2/3.
Mert ez a 2/3 más, mint a többi. És a béke? Szeretet? Egyetértés? Az is más, mint a többieké...
TenkA
A kerületi kerékpárosok nem kis örömére elkészült a Weiss Manfréd – Szabadkikötő úti korszerű kerékpárút – ám az átadásra még várni kell. Persze vannak olyanok, akiket ez cseppet sem zavar, máris birtokba vették az elkészült útszakaszt és – nem hivatalos közlésük szerint – egész jóra sikeredett. Van persze újonnan átadott – legálisan igénybe vehető – csepeli bicikliút, de a tilosban járás izgalma mindig édesebb – még ha balesetveszélyes is helyenként a pálya.
A szabályos kerekezéshez viszont szükséges némi alapismeret, hogy mindenki épségben célba érjen. Többek közt ezt hivatott átadni az első „Tekerj Csepel!” elnevezésű rendezvény, melyet április utolsó vasárnapjára hirdetett meg az LMP helyi szervezete. A résztvevők játékosan ismerkedhettek meg a kerékpáros közlekedés szabályaival, és bizony kiderült, hogy szinte senkinek sem sikerült hibátlanul kitölteni az ismereteket firtató tesztet. A biciklivel érkező gyerekek és idősebbek bátorságuk mellett ügyességüket is kipróbálhatták az alkalmi szlalom-pályán. Volt, aki rollerrel próbált szerencsét, több-kevesebb sikerrel. A játék végén senki nem távozott üres kézzel: apró ajándékokkal próbálták a szervezők emlékezetessé tenni az első csepeli tekerést.
2012. május 24. 18 óra
Pesterzsébet, Csili Művelődési Ház, Protokoll terem
/1201 Budapest, Nagy Győry István u. 4-6/.
Egy kötetlen képviselői fogadóóra a soroksári Duna-ág, a dél-pesti közösségi közlekedés és egyéb ügyekben.
/Duna program, peremkerületek közlekedése, környezetvédelem, város rehabilitáció…/
Meghívottak:
Kaltenbach Jenő, Somfai Ágnes, Hanzély Ákos fővárosi önkormányzati képviselők
és Csárdi Antal, Mach Péter, Tenk András kerületi önkormányzati képviselők
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
komment nélkül átvéve a cikk a Szabad Földtől - http://www.szabadfold.hu/zoldfold/megmenekulhet_a_tamariska.
Országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánította a vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a csepeli Tamariska-dombot. Az eljárás szakmai előkészítése a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának lesz a feladata, a terület kezelése pedig a csepeli önkormányzaté.
Fazekas Sándor miniszter felkérte a terület védettségének megtartásáért kardoskodó Csepeli Zöld Kör Egyesületet arra, hogy működjön közre a természeti értékek megőrzésében.
Mindez új megvilágításba helyezi a korábban történteket; a természeti értékekben bővelkedő terület kálváriájáról lapunk február 24-i számában írtunk. Emlékezetes: a budapesti kerület polgármestere azt állította, bármennyire is képtelenség, de a csepeli Tamariska-domb természeti értékeit csak úgy lehet megmenteni, ha leveszik róla a természetvédelmi terület státusát. Németh Szilárd – aki a terület védettségének megszüntetése mellett kardoskodott – álláspontjának summázata: hiába a kerület a tulajdonosa a Tamariska-domb döntő részének, ha a kezelési jog a fővárosé. Amely semmit sem tett az értékeinek megőrzéséért, sőt hagyta pusztulni. Így lehetséges, hogy motorosok randalíroznak rajta, az utcabútorokat összetörték, szemetet raktak le benne, sőt lakóit, a fülesbaglyokat ismeretlenek lövöldözték.
A kerület szerette volna kezelni a területet, ám kezdeményezése Németh Szilárd emlékezete szerint az apparátus útvesztőjében elakadt – annak ellenére, hogy a főváros és a kerület politikai hovatartozása azonos. Ezek után látta úgy a polgármester, hogy az egyetlen megoldás: a Tamariska-domb ne legyen természetvédelmi terület, hiszen akkor a kerület kezelheti. Mindezt úgy sikerült elérnie, hogy azzal nem sértett törvényt. Értelmezése szerint ugyanis nem volt szükség arra, hogy az indítványt a fővárosi közgyűlés számára a főjegyző terjessze. Azt a polgármester is elismeri, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója, Füri András nem ért egyet a védettség feloldásával, viszont szerinte a törvény a kerületet csupán az igazgatóság véleményének kikérésére kötelezi, arra már nem, hogy azt figyelembe is vegye.
Szakvélemény egyébként a kerületnek is rendelkezésére állt, amelynek egy példányával meg is ajándékozott a polgármester. Ez egy Intézkedési terv címet viselő, táj- és kertépítészek, valamint botanikus által készített anyag, amely leírja a terület állapotát. Ezen alapult az a kezelési terv, amelyet az elkövetkező időszakban Németh Szilárd szeretett volna megvalósítani. Ez egyebek mellett a terület megtisztítását és bekerítését, tanösvények kialakítását, látogatási idő bevezetését tartalmazza. Vagyis azt, amit eddig is megtettek volna – ha ebben a főváros nem akadályozza a kerületet.
A legújabb fejleményekről szerettük volna megtudakolni a polgármester véleményét is, ám a titkárnője által ígért visszahívásra lapzártánkig hiába vártunk.
Értékelni csak azt lehet, amit az értékelő alaposan megismer. Mivel az idei költségvetés-tervezetet (közel 70 oldal) alig 3 nappal a bizottsági ülések előtt lehetett először megismerni, ezért érdemben nehéz volt határidőre bármiféle értékelhető javaslatot, módosítót kidolgozni. Aki pedig megpróbálta, nem járt sikerrel.
Bár Magyarország megújul, a pályázatok elbírálásának hatásfoka konvergál a nullához. A kifizetések akadoznak, a vállalkozások a túlélésért küzdenek, a működő tőke pedig egy ilyen bizonytalan politikai hangulatban kivár. És nincs munka. Mindez Csepelre is igaz. 2010 óta nem jöttek létre munkahelyek, nincsenek jelentősebb külső források, nem történt jelentősebb új beruházás a kerületben.
Ezek után végül is logikus, hogy a 2012. évi költségvetés a tavalyihoz hasonlóan megint csak a megszorításokról szól. Persze a tényekhez az is hozzátartozik, hogy egy több milliárdos vagyonveszteséget bíró önkormányzatot örökölt meg a mostani testület, de az állandó visszafelé mutogatásból már nem lehet megélni. Az adósságállomány csökkentése jó eredmény de milyen áron? Elbocsátások, átszervezések, centralizáció, presztízsberuházások, adóemelések.
Az új önkormányzati törvény csökkenti az önkormányzatok feladatait, állami kézbe adja az alapfokú oktatást és a kórházakat, de több lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy adók kivetésével növeljék a bevételeiket. És ezzel élünk is. Például építményadó, telekadó emelés révén próbálja az idei költségvetés is tömködni a működéskor keletkező forráshiányos lyukakat. Az elbocsátott önkormányzati dolgozók után felszabadult bértömeg presztízsberuházásokra lesz felhasználva. A csepeli művelődési intézmények megrogyasztásából keletkező többletpénzekből nem kötelező, de szépen hangzó feladatokat vállal fel Csepel önkormányzata. Van itt több millió saját fúvószenekarra, miközben megfosztották a csepelieket a saját televíziótól, múzeumtól. A valós környezetvédelmi problémák szőnyeg alá lettek söpörve, de helyette zavaros hátterű természetvédelmi fejlesztésekre lesznek milliók elköltve.
Mindezt a hullámzó pénzügypolitikát pedig tetézik az előző önkormányzattól megörökölt előnytelen szerződések, átgondolatlan fejlesztések teljesítési kötelezettségei.
A Csepeli Hírmondó 2012. március 9-i számában valótlanságot közöl a Tamariska-dombról.
„A fővárosi közgyűlés döntése alapján a Tamariska-domb csepeli védettség alá került, így a kerület egyetlen természetvédelmi területén...”
1. Nincs ilyen jogi lehetőség, hogy a fővárosi közgyűlés döntése alapján kerületi szintű védettséget kapjon egy terület rendelkezéseit (az 1996. évi LIII. természet védelméről szóló törvény 24. § b. bekezdése „ helyi jelentőségű terület esetén rendeletben a települési - Budapesten a fővárosi - önkormányzat nyilvánít védetté”). Budapesten a helyi védettséget csak a fővárosi önkormányzat biztosíthatja, azaz egy terület ebben az esetben fővárosi (és nem kerületi) védelem alá kerül. Azzal, hogy Csepel Önkormányzata - amúgy igen helyesen - építési tilalmat rendelt el a Tamariska-dombra, jogi értelemben nem helyezte védelem alá.
2. A legutóbbi fővárosi közgyűlés a Tamariska-domb védettségének a megszűnését mondta ki, nem pedig a csepeli védettségét. Óriási különbség. Tette mindezt teljesen jogszerűtlenül, megszegve az 1996. évi LIII. természet védelméről szóló törvény ide vonatkozó részét.
3. Mivel a védettség megszűnését jogszerűtlenül mondta ki (24. § b „ Fel kell oldani a természeti érték vagy terület védettségét, fokozottan védettségét, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a továbbiakban nem indokolják”) a fővárosi közgyűlés, ezért az még nem emelkedhetett jogerőre, tehát a terület jogi értelemben még védett. A kormányhivatali állásfoglalás pedig még nem történt meg.
Lehet más a város! – az LMP önkormányzati fóruma
Első olvasatra azt is feltételezhetjük, a vagyonvesztés még mindig tart. És ez kissé ellentmond annak a könyvvizsgálói jelentésnek, amely szerint a költségvetési hiány 2011-ben 2,4 milliárdra csökkent, illetve sikerült lassítani a vagyonvesztést. Mindezt alátámasztja a Progresszív Intézet 2011. novemberi jelentése, mely szerint Csepelen csökkent az adósságállomány a költségvetési megszorításoknak köszönhetően. Csökkenteni szükséges a nem megfelelő intézményi struktúrák költségeit, a nem kötelező önkormányzati feladatok számát. A kötelező feladatok centralizálása is jó irány lehet. Mérsékelni kell a felesleges kiadásokat, a meglévő infrastruktúra amortizációjából eredő költségeket. Továbbá felül kell vizsgálni azokat a szerződéseket, amelyek megvalósítása több szempontból is előnytelen önkormányzatunk számára. És át kell gondolni az esetleges presztízsberuházásokat. Mindezekhez jó alapot adhat egy szakmailag megalapozott és a csepeli lakosság számára is elfogadható gazdasági program.
Az elmúlt évben számos intézkedés történt, amely az önkormányzat kiadásainak csökkentését, illetve vagyonvesztésének megakadályozását irányozta elő. Az intézményi feladatok optimalizálása megtörtént, bár kérdéses, hogy humánus volt-e egy ilyen átszervezésnél kvázi megszüntetni a Csepeli Művelődési Központot, elbocsátva a dolgozók egy részét.
A takarékoskodás miatt a polgármesteri hivatalban is leépítések várhatók. A nem kötelező feladatok lefaragása is folyamatosan zajlik, de ennek áldozatául eshet a Fasang Árpád Zeneiskola is. Továbbá emiatt szűnt meg a Csepp Tv televíziós műsorszórása is, megfosztva sok csepelit a kerületi hírek megismerésétől. A vagyonvesztés elleni harc jegyében meg kell állítani az önkormányzati ingatlanok állagának romlását. Nagyon jó, hogy a Kis-Duna-parton nem épül oda nem illő lakópark, de a volt napközis tábor hasznosítását rendezni kell. Megoldásra vár a volt Csepel Művek területének sorsa. Nem lehet szó nélkül elmenni azon felesleges kiadások mellett, amelyeket a mai gazdasági helyzetben nem lett volna szabad megengedni. Az új Csepel-címer és -zászló jelentős többletkiadást rótt az önkormányzatra. Különféle nem csepeli rendezvények támogatása szintén megkérdőjelezhető kiadásként jelentkeztek. A „Jövőkép” gazdasági programról elmondható: valóban jó és kivitelezhető elképzelések lettek papírra vetve, de ezek inkább olyan választási programpontok, amelyek egy politikai kampányban szépen csengő ígéretek lehetnek, de nem jelentenek komolyabb kitörési pontot egy olyan nehéz sorsú településen, mint Csepel.
Tenk András
képviselő
A cikk megjelent a Csepeli Hírmondó 2012. január 27-i számában is.
Mottó: "A csepeli Tamariska-domb még mindig fővárosi
védettségű természetvédelmi terület."
Fővárosi közgyűlés 2012. január 25.
Az előző közgyűlésen Németh Szilárd csepeli polgármester - hivatkozva a csepeli közgyűlés döntésére - határozati javaslattal levétette a fővárosi védettséget a területről. Ez az eljárás nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a közgyűlés döntése így jogellenes, és a Kormányhivatalnak hivatalból meg kell semmisítenie. Ezt előzte volna meg a főjegyző által előterjesztett javaslat, amit technikai okokra hivatkozva visszavont az előterjesztő.
Somfai Ágnes, aki - egyeztetve a csepeli LMP-vel - módosító javaslatot nyújtott be, amelyben a főváros és Csepel megegyezését kezdeményezte a Tamariska-domb kezelésére nézve, az ülés elején kétszer is megkérdezte Németh Szilárdtól, hogy mit lát elképzelhető megoldásnak, de a polgármester úr sajnos válaszra sem méltatta képviselőnket.
Tehát azt látjuk, hogy valamilyen rejtélyes oknál fogva mégis meg kívánják szüntetni a Tamariska-domb védettségét. Az, hogy emiatt szembe kell menni a főjegyzővel,a kormányhivatallal, a nemzeti parkkal, a vonatkozó természetvédelmi jogszabályokkal, senkit sem érdekel. De egyre izgatóbb a kérdés: mi lehet ennek az oka?
http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=tirhidden&command=showagendaitem&agendaitemid=79595
2012.02.05.
ezek szerint másnak is feltűnt az ügy...
http://www.greenfo.hu/hirek/2012/02/04/mit-nekem-tamariska-domb-eros-kiralysaga-van-csepelnek
Top Csepel vagy hátsókapu?
"Csepel Kapuja városrehabilitációs program – olvasom a főváros hivatalos weblapján. Bár nekem allergiás rohamaim vannak, ha egy projektnek olyan nevet adnak, mint EKFővárosa, ÚjV.Központ, V.Kapuja, B.Főutcája, B.Szive, stb. de ne legyünk előítéletesek – azért mert eddig ezek a grandiózus nevek méretes kudarcot jelentettek, nem biztos, hogy ez is az.
Először elolvastam a tudósítást, amiből, ha a lózungokat elhagyjuk, kiderül – 6 társasház (800 lakás) felújítása, 1 millárd forint beruházás, amiből 813 uniós támogatás, 187 millió saját(?) forrás. A felújítás során az adott területen térfigyelő rendszert is kialakítanak majd, illetve 500 négyzetméteres területen sportlétesítményeket. Talán, ezért kapta a projekt a Kapu nevet? Megnéztem a részletesebb tájékozatót (itt tölthető le) Ebből megtudtam, hogy a kerületi önkormányzat 178 millió forintot vállal, vagyis kb. 9 millió terheli a 800 lakás tulajdonosát, ami egy lakásra számítva tényleg nem pénz, még akkor sem, ha csak külső hőszigetelésről van szó (“energia megtakarítást célzó korszerűsítése”). Továbbiakban épül egy tornacsarnok (336 négyzetméter + öltözők, stb.) és az “akcióterületen” a zöldet is rendbe szedik. A tájékoztató pontos adatokat nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a “szociális tartalom”, vagyis a helyi népesség aktivizálása miként fog történni.".....
Érdemes tovább olvasni!
http://podo-pro.hu/topcsepel-vagy-hatsokapu/
Vagyonnyilatkozat:
http://csepel.hu/anyagok/dokumentumtar/Vagyonnyilatkozatok/2012/Tenk_Andrs.pdf
Továbbá:
A képviselői munkáért, a bizottsági tagságért és a bizottsági elnöki pozícióért az összes tiszteletdíj: bruttó 199 500 HUF.
Képviselői költségtérítés nincs, helyette ún. frakcióköltség van, amelyet a képviselő csak az LMP-vel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben számolhat el. Ennek összege: havi bruttó 10 000 HUF. Ebből 2011-ben mintegy 95 000 HUF lett elszámolva. A fennmaradó összeget 2012-re nem lehetett áthozni.
A képviselői munka mellé jár havi BKV bérlet (éves bérlet formájában), ennek összege visszaosztva bruttó 8 900 HUF. Vidéki utazást, vasúti menetjegyet, benzinköltséget stb. nem lehet elszámolni. Ez a képviselőt terheli.
Eszközök:
A képviselői munka mellé jár egy laptop, amellyel a 4 éves ciklus végén el kell számolni. A laptop mellé jár mobil-internet, amelyet havi 1 GB adatforgalomig az önkormányzat térít. A képviselő ezért havi bruttó 125 HUF -t fizet. A többlethasználatot ki kell fizetni.
2012 január 01-től havi 6 500 HUF értékben mobiltelefonhasználat is biztosított, amelyből 1000 HUF -t a képviselő fizet. Az esetleges túlhasználatot szintén a képviselő fizeti.
A képviselői munkát támogatandó a csepeli önkormányzat az LMP képviselőjének is rendelkezésére bocsátott egy irodát a Zrínyi utca 6/B szám alatt. Az irodahelyiség üresen került átadásra, annak berendezése, esetleges kifestése, felszerelése, rendbetétele a képviselő feladata. A közüzemi számlákat az önkormányzat téríti. Megjegyzendő, hogy 2011-ben az iroda mindennapi használatbavétele, berendezése nem történt meg.
Más költségtérítés, gépjárműhasználat, egyéb juttatás a helyi önkormányzati képviselők számára jelenleg nincs.
A képviselői tiszteletdíjak mértékét a mindenkori vonatkozó törvény szabályozza. Az esetleges költségtérítések, eszközhasználatok mértékét pedig a helyi képviselőtestületi rendeletek szabályozzák.
LMP
Az LMP-től semmilyen költségtérítést, juttatást és tiszteletdíjat nem kapok és nem kaptam 2010/2011-ben sem. Továbbá más képviselőtestületben, felügyelőbizottságban nem töltök be tisztséget, funkciót, tanácsadói szerepet, amelyért közpénzből származó jövedelmem lenne.
Egyéb
Civil szervezeti tagságomért nem kapok semmilyen külön juttatást, költségtérítést vagy tiszteletdíjat.
Tenk András
képviselő LMP
2012. január 26-án Bp. XXI. kerület - Csepel Önkormányzat képviselő testületének kormánypárti többsége úgy döntött, hogy dacára az igen rossz gazdasági helyzetnek 43 millió forint közpénzből gépjárműveket vásárol a polgármesteri hivatal és a Csevak részére: http://csepel.hu/anyagok/dokumentumtar/Testuleti_anyagok/2012/0126/27_gpjrm_haszn.pdf
Eddig a hír.
Szóval alapjáraton - és békeidőben, nem pedig ilyen "szabadságharcos" légkörben - véve nem mondható soknak egy több milliárdos költségvetésű önkormányzatánál egy 43 milliós gépjárműbeszerzés. Pláne, hogy összesen 13 darab autót vesz a hivatal. Továbbá a polgármesternek egy repiautó azé’ mégis csak dukál.
De. Válság van. Recesszió van. A kormány a helyén van, de nem tud mit kezdeni magával. Főleg nem az országgal, ami nagyobb baj. Elmondható ez Csepelről is. A képviselőtestület a helyén van, de ez Csepelen sem érződik túlzottan. Nincs munka, az 1 millió munkahelyből egy darab se jutott Csepelre. A közmunkaprogram meg - legyünk őszinték - ebben a formájában komolytalan. A statisztikák megszépítésén kívül semmire sem jó. Leépítések történtek. Embereket küldtek el az önkormányzattól több éves/évtizedes munkaviszony után, mondván: nincs pénz. Újságot/tévét szüntettek meg, mondván: nincs pénz. A civil szervezetek támogatását jelképesre szorították a pénzhiányra hivatkozva. Ésa településünkön semmi, de semmi jelentősebb beruházás nem történt az elmúlt majd' másfél évben. A tényekről röviden:
A gépjárművek:
Az okok
Nincs kellő számú autó a polgármesteri hivatal és a vezetők részére. Ami van az meg nem jó. És amúgy is saját.
Az indok
A munkavégzéshez elengedhetetlenül szükséges.
És a nép
Az meg istenadta....és sohse’ jó neki semmi.
Megszorítások, leépítések, visszavágások és nincs pénz. Kérdés hogy mire? Kettős mérce, nem kicsit, nagyon.
Lájk!
TenkA
