Zöld Csepel

Csepel. Az angyalok városa. A mesesziget. A lehetőségek hazája. És tök biztonságos. Árpád apánk is jól tudta ezt, hogy ide menekítette lovait és vadjait és Sepel nevű igen eszes kun vitézét. Aki –indirekt módon ki lehet következtetni – igen jó gazdája lett a fejedelmi ménesenek és lóerőknek. És ezt már feltehetően a svájciak is sejthették. Mármint nem név szerint Sepel vitézt, hanem a szigetet. És a magyarokat, akiknek nyilaitól rettegni kellet. Eh rég volt ez már, mondhatná a mai bús, busongó üveges szemmel schengenen túl bámuló hazánklánya és hazánkfia. De nem úgy a már említett sunyi, ürgebőrbe bújt svájci ügynökök...

„Nem hiányzik nekünk, hogy a magyarok összepörköltözzék az országunkat, miközben zsákszám menekítik hozzánk a pénzüket. Inkább idejövünk érte.” – mondta el a Svájci Nemzeti Bank igazgatója. Tudta meg ezen falrengető hírt a hircsarda.blog.hu tényfeltáró közírója Patkó Bandi. Ne hiszek a szememnek. Ezen a zinterneten mi minden van! De nézem tovább és többenten olvasom, hogy a svájciak végső elkeseredésükben igen bátor tettre vetemedtek. Ha már a magyarok pénzeitől nem is tudnak megmenekülni, akkor menjünk a dolgok elébe. Saját földjén kell szétzúzni az ellent! Svájc meg fogja venni a Csepel szigetet! Úgy ám! Inkább ide hozzák a bankjaikat, csak ne kelljen elviselni a sok magyart az Alpok bércei közt.  „Az egész szigetből egy nagy bankot hoznak létre, aminek bejárata a Gubacsi hídnál lesz, sorszámot pedig Pesterzsébeten lehet húzni.”-tervezi a Lombard, Odier, Darier, Hentsch & Cie igazgatója. Nem semmi. Lesz még magyar feltámadás! És lesz még szigetország mennyország! Végül is minden megvan hozzá.

Nosza, hajrá, jöjjenek a doxáék! Pénzünk van, spóroltunk mi csepeliek 2,4 milliárdot. Építünk szép sugárutakat, el is kezdtük. Gerincút a neve. Igaz hogy kb. 10 éve épül, de meglesz! Idén már át is lehet adni. Ezen keresztül jöhetnek a svájciak! Épület is van doszt. Kicsit koszlottak, mint a Görgey iskola, vagy a Napközis tábor, de hátha most újra felragyog a csillagzatuk! Majd kiírjuk hogy „Flat for Banking”, csak úgy "magyarossan". Vagy mi. Hegyet is tudunk építeni, hogy ne legyen honvágyuk Tell Vilmoséknak. A Tamariska-domb ideális helyszín lesz, igaz a hóhatárral kissé bajban leszünk. De beszórjuk Koronás porcukorral. Mert az még a miénk...

Persze kérdés, hogy megéri-e . És akarjuk-e igazán? Erre is gondoltak a Toblerone bárók. „A jelenlegi csepeli lakosok vagy felvehetik a svájci állampolgárságot”-szól az ígéret. Vagy nem, döntsön ki ki a maga belátása szerint. „De az nagy baromság lenne”-jegyzi meg Patkó Bandi. Én pedig azt mondom, a haza nem eladó! Pénzen mindent lehet venni, de hazát és nemzeti érzést nem! Nem hagyjuk, hogy nemzeti identitásunkat holmi vacak svájci jöttmentségért feladjuk! Max. nagy duzzogva megengedjük a hegylakóknak, felvehetik a csepeli állampolgárságot, ha annyira ide akarják hozni a vacak frankjukat (van már abból úgy is itt egy csomó kamattal együtt!), de a becsületünk és a múltunk nem eladó!

Az eredeti hír:

http://hircsarda.blog.hu/2012/01/10/csepel_lesz_svajc_27_kantonja#comments

 TenkA

 http://magyarinfo.blog.hu/2012/01/03/a_kamerak_elol_elbujva_kipakoltattak_a_rendorok_tegnap?utm_source=ketrec&utm_medium=link&utm_content=2012_01_04&utm_campaign=index

enjoy!

 Tüntetés!!

Az őszi ülésszakkal véget ér egy korszak: már nem lehet demokráciáról beszélni, ezért Új Ellenállásra van szükség! December 23-án a Fidesz egy sor olyan intézkedést fogad majd el, amelyek lebontják a demokrácia intézményrendszerét.

Az LMP ez ellen a demokráciaellenes intézkedéssorozat megakadályozására hirdet tüntetést december 23-án 16:00 órától a Kossuth térre.

http://www.facebook.com/events/332213793474011/

 "A politikai részegséget felülírja a szakmai józanság" by Németh Szilárd.

A 3/3-os nép akarata döntött, egy év óta először megfutott a 2/3-ad...

Tiltakozások, egyeztetések és egy tüntetés után döntött a fideszes többségű csepeli  önkormányzat, hogy az előzetes tervekkel ellentétben még nem szünteti meg a 70 éves Fasang Árpád Zeneiskola működését. 

Köszönjük. Már csak azért is, mert a Fidesz is megmutatta, képes a döntései felülbírálására és  -még ha nehezére esik is-, meg tudja hallani a nép akaratát.

Ugye fiúk, nem is fájt ez annyira.

Tenk András

képviselő

Úgy tűnik lesz feladat a jövőben!

"Hatalmas kánikulák, elöregedő lakosság, bevándorlók tömegei és rengeteg munkanélküli állítja majd megoldandó feladat elé Budapestet a következő 15-20 évben a főváros új fejlesztési koncepciójához készített helyzetelemzés szerint. A tanulmány szerint a budapesti turizmus gyenge, a tömegközlekedés és a szociális ellátás recseg-ropog, a pénz elfogyott, de azért van, amiben még Münchent is lenyomjuk."

http://www.origo.hu/itthon/20111202-globalis-felmelegedes-es-tomeges-bevandorlas-formalhatja-a-jovo-budapestjet.html

 Kedves Érdeklődők!

Az MME Budapesti Helyi Csoportja által szervezett programjaink során másodszor végzünk természetvédelmi élőhelykezelést a csepeli Tamariska-domb Természetvédelmi Területen. A helyi védettségű, homoki gyepeket rejtő élőhelyen az elmúlt évtizedekben igen erőteljesen elterjedtek az úgynevezett tájidegen – vagyis Magyarország flórájára eredetileg nem jellemző – fásszárú fajok, melyek szinte teljesen kiszorították a területről az értékes és igen fajgazdag homoki élőhelytípusokat. 2010-ben emiatt úgy döntöttünk, hogy az illetékes szervezetek munkáját kiegészítve megkezdjük, illetve bizonyos területrészeken folytatjuk a nem őshonos növényfajok visszaszorítását, mellyel a gyepek terjedését segítjük elő.

A tevékenységünket 2011. december 3-án, szombaton, esőnap esetén, december 4-én vasárnap szervezzük meg. Akik ismerik a területet, azokat a védett terület északi oldalán található Gázcseretelep bejáratánál várjuk 9 órától. Akik azonban szeretnék a segítségünket igénybe venni azokat nagy szeretettel várjuk Csepelen, a Szent Imre téri buszvégállomásnál fél 9-kor. A találkozó helyszínét a belvárosból legkönnyebben a csepeli HÉV-vel lehet megközelíteni, melynek menetrendjét a következő helyen lehet megtekinteni: http://www.bkv.hu/hev/H7_csepeli_hev.html Itt a 148-as buszra szállva http://www.bkv.hu/busz/148.html a Borz út nevű megállóig utazunk, majd az Orgonás utcán besétálva fogjuk a dombot elérni és remélhetőleg pontban 9 órakor tudunk a helyszínre érkezőkhöz csatlakozni.

Szokásunkhoz híven a munkában részt vevőknek mi is szeretnénk valamivel kedveskedni: a nap folyamán étellel és itallal próbáljuk a téli hideget enyhíteni, ezen kívül pedig madárgyűrűzési bemutatót is szervezünk az érdeklődőknek.

Motoros és mechanikus kézi szerszámokkal, védőkesztyűkkel természetesen készülni fogunk, de szívesen vesszük a saját eszközök munkába vonását is.

Az élőhelykezelést terveink szerint egész nap végezzük, ezért akik nem érnek rá reggel kijönni, azok is bármikor csatalakozhatnak hozzánk, mindenkit szívesen látunk akár csak egy órára is!

Tartós hóborítás esetén az akciót későbbi időpontra halasztjuk.

Üdvözlettel:
Bajor Zoltán

Elnök
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

 "A Lehet Más a Politika csepeli csoportja értetlenül áll a garasoskodástmindenek elé helyező fideszes kerületvezetési mentalitás előtt. A csepeli FIDESZ legújabb elképzelése kiszervezi és gazdasági társaságok kezébe adja a közművelődési intézmények többségét. A Csepeli Művelődési Központ dolgozóinak várható elbocsátása, a Királyerdei Művelődési Ház, a Radnóti Miklós Művelődési Ház, a Rákóczi Kerti Civil ház, a Csepel Galéria és a Tanuszoda csepeli vagyonkezelői, illetve Csepp TV-tulajdonba adása különösen érthetetlen annak árnyékában, hogy a helyi televízió adása december 31-el megszűnik és a két cégnél jelenleg hiányzik a megfelelő szakembergárda az átveendő intézményi feladatok ellátására. Tenk András bizottsági elnök (LMP) kérdéseire Borbély Lénárd alpolgármester kijelentette: még nem látott arra hazánban működő példát, hogy a versenyszféra eredményesen üzemeltessen művelődési intézményeket. Az átszervezésekhez szükséges, még hiányzó szakminisztériumi véleményről pedig annyit mondott: ennyi mulasztásos törvénysértés még belefér.

Az LMP szerint viszont nem. Felszólítjuk a nemzeti együttműködők kerületi csapatát, adjon írásbeli garanciát a kulturális, közművelődési és sportintézmények szakszerű működtetésére és a leépítések elkerülésére."

Igen lehet. Át lehet adni kft-knek meg zrt-knek, el lehet bocsátani több éve a szakmában dolgozó művelődésszervezőket úgy, hogy előreláthatóan a szaktudásuk nem is lesz pótolva.

Mindezekre bizonyíték volt a november 21- rendkívüli testületi ülés, ahol az LMP 13 kérdésére kapott válaszok valóban azt támasztották alá, hogy megszűnik a régi, nagy múltra visszatekintő közművelődési struktúra Csepelen. Persze közművelődés lesz, nem fogják teljesen annulálni, mert a Munkásotthon és a Nagy Imre Művelődési Központ el fogja látni a szükséges feladatokat. Hogy a CsMK, azaz a Csepeli Művelődési Központ miért került a levesbe? Nagy kérdés....De mint olyan megszűnt. Illetve átalakul. Mint az energia.

26 ember eddigi munkájára –úgy tűnik- nem lesz szükség.  Nem kell a Királyerdei Művelődési Ház sem és a Radnóti sem művelődési otthonként. Pedig igen sok pénzért újították, szépítették az ingatlanokat. Néha kissé túlzásba is estek, lásd a Radnóti előtti köztér 100 milliós beruházási elképzeléseit....

Hogy miért nem szűnik meg teljesen a CsMK szelleme? Háááát átveszi a Csepp TV Kft az egész CsMK közművelődési know-how-ját. Igaz hogy a műsorszórás megszűnik 2011. december 31-től (!!!!), de lesz helyette művelődésellátási feladat. A Csevak Zrt. meg besegít az üzemeltetésbe. Érdekes lesz....

De reméljük tényleg érvényesül az energiamegmaradás törvénye a csepeli közművelődésben: Nem vész el, csak átalakul.

Kérdéseimre az előterjesztő, Borbély Lénárd alpolgármester úr, mint előterjesztő válaszolt (részben szó szerinti idézetek következnek). És hogy mik voltak a kérdések?

 Lássuk: 

1.       Kik dolgoznak majd ezeken a helyeken, ha a CsMK-sokat kirúgják? Hány embert érint a leépítés? Csepp Tv Kft emberei fognak dolgozni, nem tudni mennyi embert érint. De megpróbálják őket segíteni a megváltozott helyzetükben. (Menet közben kiderült, hogy 26 főt érint az átszervezés.)

2.       Mi lesz a helytörténeti gyűjtemény sorsa? Mi lesz az ott dolgozókkal? Marad a gyűjtemény, a dolgozókról nincs információ

3.       Mi lesz a Királyerdei Művelődési Házban és a Radnóti Miklós Művelődési Házban üzemelő felújított könyvtárakkal? Megmaradnak a helyükön.

4.       Nem egyértelmű a Csepp Tv Kft. és a Csevak Zrt. szerepvállalása. Ki lesz a felelős a közművelődési feladatok gyakorlati ellátásáért, megvalósulásáért? Csepp Tv Kft.

5.       Mi az érdemi különbség abban, hogy a Csepp TV Kft. és a Csevak Zrt. veszi át az intézményi struktúrát? Van-e a megörökölt feladatok ellátásához megfelelő referenciájú munkaerő a fenti két cégnél? Nincs (Értsd: nincsenek szakemberek)

6.       Volt-e előzetes hatástanulmány, felmérés egyéb terv, ami alapján meghozták a döntéseket, hogy ez az új struktúra valóban költséghatékonyabb és működőképesebb lesz-e ? Ha igen, miért nincsenek a dokumentumok mellékelve? Volt egyeztetés,voltak számítások, de az egésznek a költség része a 2011 költségvetésben van/lesz benne

7.       .Mitől lesz gazdaságosabb és hatékonyabb, ha más - forprofit - cégekhez- kerülnek az intézmények? Kevesebbe fog kerülni és meg fogják szüntetni a párhuzamos feladatellátásokat.

8.       Van-e „best practice” az országban arra, hogy versenyszféra működtet közművelődési célú intézményeket? Nem tudnak róla.

9.  Mekkora költségekkel jár az átszervezés? Mennyi kiadást takarít meg az önkormányzat ezzel az átszervezéssel? Költségvetésben lesz benne, de jelen információ szerint 122 m HUF-t érint az egész.

10.   Miért nem történt konzultáció az esetlegesen érintett civil szervezetekkel? Mégis kire gondolt az LMP? A CsMK képviselői tájékoztatva lettek.

11.   Terveznek-e együttműködést civil szervezetekkel közművelődési kérdésekben? Nem kizárt. (Tehát elképzelhető.)

12.   Miért nem kérték ki időben a szakminiszteri/szakállamtitkári véleményt? Miért nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek az elterjesztő a vonatkozó törvényi előírásokat? Kötelező érvényű a törvény, de most be kell vállalni egy kis törvénysértést. Hát ugye a Cél szentesíti az Eszközt. ..

13.  Miért nem tárgyalja az ügyet a HFFB? Mi az a HFFB? (Humánerőforrás és Fenntartható Fejlődés Bizottság.) Sajnos megtárgyalni már valóban nem volt idő, de -felidézem Borbély Lénárd alpolgármester úr szavait-: össze lehetett volna hajnalban hívni egy bizottsági ülést. Rendben, legközelebb ez lesz.

Tenk András

képviselő 

Az alábbi kérést mindenféle politikai háttérszándék nélkül szívesen leközöljük:

December 1-jén lesz a véradó ünnepség 16.00-tól a Szent Imre téri Polgármesteri Hivatalban.
December 23-án 11.00-16.00-ig a Csepel Plazában lesz véradás

Magyar Vöröskereszt

Maisztorovics Nóra

területi véradásszervező

+36-70-9338102

http://www.origo.hu/idojaras/20111117-energiahatekonysag-2050-greenpeace-eleg-lenne-magyarorszagnak-a-megujulo-energia.html

Elgondolkodtató, figyelembe véve a döntéshozók sokszor negatív hozzáállását a kérdéshez.

komment nélkül:

http://index.hu/belfold/budapest/2011/11/16/kifosztotta_majd_utcan_hagyta_a_hajlektalanokat_zuglo/

 Csütörtök reggel 6 órától nem közlekedhetnek a fekete és piros környezetvédelmi plakettel ellátott járművek Budapest közigazgatási területén. A Főpolgármesteri Hivatal felhívja a figyelmet arra, hogy a gépjárműforgalmat korlátozó intézkedések betartását a rendőrség ellenőrzi, a korlátozás megszegői szemben 100 ezer forintig terjedő bírságot kaphatnak.

A korlátozás csak akkor nem lép életbe, ha a szerdai mérések alapján nem lenne indokolt a riasztás fenntartása, ez csütörtök reggel derül ki.

A közlekedést korlátozó rendelkezés nem vonatkozik az M0 jelű elkerülő út Budapest közigazgatási területén áthaladó szakaszaira, valamint Nagykovácsi és Remeteszőlős lakosainak átmenő gépjárműforgalma biztosítása érdekében, a következő útvonalak szakaszaira: Budapest közigazgatási határa – Nagykovácsi út – Szépjuhászné útja – Budakeszi út – Budapest közigazgatási határa, továbbá Budapest közigazgatási határa – Nagykovácsi út – Nagyrét utca – Máriaremetei út – Hidegkúti út – Budapest közigazgatási határa.

A főpolgármester önkorlátozásra is felszólította a légszennyezőket, kérte az egyéni gépjárműhasználat mérséklését, lehetőség szerint szüneteltetését.

MTI

Kohézió, konzultáció, konszenzus, kompromisszum – ezek azok a bűvös szavak, amelyekben az északi országok sikere rejlik. Pontosabban mindezek gyakorlati alkalmazása az egyenlőségre épülő társadalmakban. Az Interparlamentáris Unió (IPU) Magyar-Skandináv Baráti Tagozata által szervezett konferenciáján jártunk.

Szinte teljesen megtelt a parlament felsőházi ülésterme a „Nordic Model” (Északi Modell) néven ismertté vált példaértékű gazdaság- és társadalomfejlesztési rendszerét ismertető konferenciasorozat első rendezvényén. A meghívott vendégeken kívül jelentős számban képviseltették magukat civil szervezetek, és érdeklődők. A házigazda szerepét Ertsey Katalin, országgyűlési képviselő, az IPU Magyar-Skandináv Tagozatának elnöke, valamint Ékes Ilona alelnök töltötte be. Rövid köszöntőjüket követően Janne H. Matlary volt norvég külügyminiszter-helyettes lépett a pulpitusra és előadásában röviden bemutatta az északi modell legfontosabb ismérveit. Rámutatott arra, hogy a minta sikerének egyik legfontosabb pillére a társadalmi bizalom.  A szociális kohézió a „tárgyalunk, nem sztrájkolunk” elvének követése alapvetés kell, hogy legyen, továbbá valamennyi hatalmi ágnak egyensúlyban kell állnia. Több ízben említette elrettentő példaként a görögoszági helyzetet, ahol napjainkban a kialakult légkört a „jogállammi deficit” hatásának tulajdoníthatjuk. Megítélése szerint Magyarországnak is sok tennivalója van még ahhoz, hogy felzárkózhasson a fejlettebb államokhoz. Kiemelte a korrupció problémáját, illetve azt, hogy a befektetők szilárd struktúrákat keresnek vállalkozásaiknak.

Arni Hole a norvég Esélyegyenlőségi Minisztérium főigazgatója kapott szót ezek után, aki mondandóját a nemi esélyegyenlőség témakörére fókuszálta. Fontos eredményként értékelte, hogy Norvégia a politikai kultúra megváltoztatását követően 1993-tól a nők részvételi arányát 40%-ra emelte a döntéshozásban. Szólt továbbá a szülői szabadságról, melynek időtartama hazájában mindössze egy év, és az apáknak is lehetősége nyílik arra, hogy néhány hónapot eltölthessenek gyermekükkel. Ennek feltétele persze az intézményi háttér, a „jóléti konstrukciók” megteremtése, mint például a rugalmas munkaidő bevezetése. Aláhúzta mondanivalójában még, hogy rendkívül fontos a folyamatos konzultáció a partnerekkel, többek között a szakszervezetekkel – így tudják figyelemmel kísérni a munkavállalók aktuálisan megfogalmazott problémáit, és arra vonatkozó megoldást találni.

A magyar felszólalók közül Czippán Katalin a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Bizottság Irodájának főosztályvezető helyettese ezzel szemben a jelenlegi hazai helyzetet vázolta: a foglalkoztatottsági ráta rendkívül rossz, rugalmatlan a munkaerőpiac, erős a szegregáció, és a hatalom „férfiarcú” – eképpen illusztrálta azt a tényt, hogy jóval kevesebb nő kap szerepet a politikai életben.

Végül Varga Csaba a Stratégiakutató Intézet Nonprofit Kft. elnöke fejezte be az előadást egy érdekes, követésre méltó példával. Kiderült, hogy létezik egy „Fejér megyei Modell”, ami magában foglalja a nehéz időkre való felkészülést úgy, mint: önellátás, közösségfejlesztés, új típusú önkormányzás. Követendő kezdeményezésként könyvelhetjük el mindezt annak tudatában, hogy sok tennivalónk van még számos más területen, hogy az „északi modellhez” legalább hasonlító képet lássunk magunkról egy képzeletbeli tükörben.

 Somfai Ágnes vs. Németh Szilárd vitája. Enjoy!

A napirend 77./ pontja: *Kezdeményezés a Bp. XXI., Tamariska-domb helyi
jelentőségű védett természeti terület védettségének feloldására.*                                             *ELŐADÓ*: Németh Szilárd



                                             *HOZZÁSZÓLÓK*: Somfai Ágnes,
Sárádi Kálmánné dr., Tarlós István



                                             *ELNÖK*: Kívánja kiegészíteni?
*(Jelzésre:)* Nem kívánja kiegészíteni.

Somfai Ágnes képviselő asszonyé a szó.



                                             *SOMFAI ÁGNES (LMP):* Köszönöm
szépen. Először is a védett területek jogszabályi hátteréről szeretném
tájékoztatni a Közgyűlést, illetve szeretném megkérdezni főjegyző asszony
véleményét, hiszen a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
24. §-ának (4) bekezdése szerint „Fel kell oldani a természeti érték, vagy
terület védettségét, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a
továbbiakban nem indokolják. A védettség feloldása során a védetté
nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, azzal,
hogy a helyi védett természeti terület védettségének a feloldásához az
igazgatóság véleményét be kell szerezni.” Ez két dolgot tartalmaz: vagyis
szakmai szempontok indokolnak egy védettségmegszüntetést, illetve be kell
hozzá szerezni a nemzetipark-igazgatóság véleményét.

Nem szeretném, hogy a Közgyűlés esetleg hasonló módon járjon el, mint a
Bécsi utca 10. kapcsán, amiből láthattuk, hogy milyen kalamajka lett.
Ráadásul, ha ezt az előterjesztést most elfogadja a Közgyűlés, akkor a
Kormányhivatal ezt vissza fogja dobni, hiszen nemzeti parki vélemény nélkül
nem hozhatunk erről döntést. Erről szeretném kérni a főjegyző asszony
tájékoztatását.

A másik dolog, hogy mi ez a terület. Ez a terület, a Tamariska-domb
egyedülálló a fővárosban és környékén az élővilága és a geológiája
miatt - én jövő héten készülök oda újra, megnézni ezt a területet - , tehát
szakmai indok nem indokolja azt, hogy a védettséget levegyük, ráadásul ki
nem mondott követelmény ma Magyarországon, hogy a védett területeknek a
kiterjedése, a nagysága nem csökkenhet, tehát ezért sem indokolt a
védettség megszüntetése.

A benyújtó polgármester úr szóvá tette, hogy nem megfelelő ennek a
területnek a kezelése. Itt megerősítem, hogy bár a főváros elkészítette, de
nem fogadta el a természetvédelmi kezelési tervet, azonban a kezelés nem
rossz minőségben, egy minimál-költségvetéssel folyik - ezt a Főkerten
keresztül látja el a főváros -, tehát igenis, lehet arról beszélni, hogy
esetleg egy emeltebb szintű kezelés valósuljon meg a területen.

A kezelés ma nagyjából egy parkrendezésből áll: szemétszedés, sétautak
karbantartása, kaszálás és a padberendezések cseréje, felújítása.

Tehát azt gondolom, hogy erről igenis lehet beszélni, hogy mennyi pénzt
fordít a főváros kötelező feladatra, de az, hogy most a Közgyűlés, ráadásul
törvénytelen módon döntést hozzon egy helyszínen kiosztott anyag alapján a
védettség megszüntetéséről! Felvetem azt is, hogy ma létrehoztunk egy
természetvédelmi őrszolgálatot, ha ezt a védettséget ma megszüntetjük,
akkor felmerül, hogy vajon mit fognak majd a természetvédelmi őrök
felügyelni, hiszen ez nagyon rossz folyamatot indíthat el.

Köszönöm szépen, és várom főjegyző asszony véleményét a természetvédelmi
törvényről. Köszönöm.



                                             *SÁRÁDI KÁLMÁNNÉ DR.
főjegyző:*Köszönöm szépen. A Főpolgármesteri Hivatal ezt az
előterjesztést a
novemberi közgyűlésre szánta előkészíteni. Az igazság az, hogy nem tudok
egyértelmű választ adni, mert a tényállást még nem érleltük ki, és
felkészült sem vagyok sajnos, tekintettel arra, hogy nem gondoltuk, hogy
napirendre kerül ez a pont.

Elnézését kérem.



                                             *ELNÖK*: Németh Szilárdé a
szó. Képviselő úré, polgármester úré a szó.



                                             *ELŐADÓ*: Köszönöm szépen,
főpolgármester-helyettes úr. Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Képviselő
Asszony! Ön kérdezett, én megpróbálok válaszolni, ha megengedi.

Én viszont felkészült vagyok, mert nem véletlenül hoztam ide ezt az
előterjesztést. Az előterjesztésben megtalálható a nemzeti park véleménye,
amely nem támogatja, hogy ez megtörténjen. Ez különösebben nem kell hogy
befolyásolja a képviselő-testületet. A véleményét kikértük a nemzeti
parknak, megérkezett, innentől kezdve azt gondolom, hogy minden jogszabályi
feltételt teljesítettünk.

A képviselő asszony a jövő héten megy ki a Tamariska-dombhoz, a királyerdei
csepeliek viszont ennél a Tamariska-dombnál kénytelenek lakni évek,
évtizedek óta. A Tamariska-domb története a politikai cinizmus
csimborasszója. Ez a helyzet. Ez a Tamariska-domb nem 5,9 hektár volt
néhány évvel ezelőtt, hanem ennek a háromszorosa, 15 hektár. Ebből
10 hektárt – úgy döntöttek a csepeli elvtársak – lakóparkosítottak. A
maradék 5,9 hektárral pedig valamit fel kellett mutatni, ezért a fővárosi
elvtársakat megkérték, hogy akkor ezt helyezzék védettség alá. Ennyi
történt.

Azóta a Fővárosi Önkormányzat egy fillért nem költött erre a területre. Nem
készített el semmilyen szabályzatot, amit a törvény előír, a mai napig nem
készült el, nem foglalkozik ezzel a területtel. A környezetvédelmi
államtitkár két héttel ezelőtt kint volt ezen a területen, majdnem
lehidalt. De főpolgármester úr a választási kampányban szintén meglátogatta
ezt a területet, és ott hallhatta, hogy miről beszélnek az emberek. Ez a
terület nemhogy természetvédelmi területnek nem felel meg, ez Csepel
mocskos udvara lett. Az a helyzet.

Tehát kár előhozni ezeket a blabla szövegeket, nem érdemes. Azonkívül, ha
megnézi azt a határozatot, amit az én képviselő-testületem rám nézve
kötelezően meghatározott, akkor itt nem arról szól a fáma, hogy majd
eladjuk ezt a területet, mint ahogy célzott ön rá a napirendi vitában.
Fölolvasom, hogyha még nem tudta elolvasni, hogy miről szól ez az egész
anyag. A tervezett főbb tevékenységek: optimális gyep-cserjeborítottsági
arány kialakítása, invazív fajok eltávolítása az állatvilág élőhelyének
megtartása mellett, a tájidegen növényzet arányának csökkentése az
állatvilág élőhelyének megtartása mellett, a terület bekerítése, a
berendezési tárgyak karbantartása, biztonságos működtetése. Az erózió
megakadályozása, a védett növényzet védelmének biztosítása, iskolai
tanösvény kialakítása az értékek bemutatására. A vandalizmus megelőzése,
közbiztonság erősítése, őrzés éjjel-nappal. A fenntartási színvonal
erősítése a kulturált látogatottság, használhatóság érdekében, a nyitva
tartás és a használat szabályozása, például a motorkerékpárok és a quadok
megszüntetése, Hanzély képviselőtársam – gondolom – meg tud mindebben engem
erősíteni. Hulladékmentesen tartás, a kulturált látogatottság feltételeinek
megteremtése. Tehát erre kötelez engem a testületem, nem pedig másra, és én
ezt szeretném megcsinálni.

Amennyiben fennmarad ez az állapot, hogy a Fővárosi Önkormányzat Hivatala,
illetve a főjegyző továbbra is bele tud szólni – úgymond – ebbe az
egyébként csepeli tulajdonban lévő területbe, akkor ebből semmi nem lesz.
Ezért kérem egyébként a levételt. Tehát 12 éve semmi nem történt. Semmi,
nemhogy a védettségnek megfelelően, semminek. Ment egy vita, megunták,
megint vita, megint megunták, most egy civil szervezet egy fűnyírógéppel
jön-megy ott a területen, talán pont épp az egyik LMP-s képviselő civil
szervezete, hogy az összefüggéseket is lássuk ebben a tekintetben.

A szándékaim, azt gondolom, elég egyértelműek, és engedje meg, képviselő
asszony, én élek ott, én vagyok annak a kerületnek a polgármestere, és azt
gondolom, hogy nekem erkölcsileg is megalapozott ez az előterjesztésem,
mert 1998-99-ben én tiltakoztam ennek a területnek a megnyirbálása és
beépítése ellen. És azt a csatát, amit egyébként végigviszek ezen a
területen; ez nem egy természetvédelmi terület, van egy hatalmas óvoda ezen
a területen, az óvoda kellős közepén kinőtt egy 38 méter magas átjátszó
ebből a földből, amit nem bírok eltakarítani onnan, mert az elvtársak ezt a
szerződést is nagyon komolyan megkötötték, és még sok minden egyéb
található ezen a területen. Hadd ne soroljam önnek, hogy mi minden. Jöjjön
ki, nézze meg, azt gondolom, ugyanúgy fog járni, ahogy az államtitkár úr.

Többet nem tudok mondani, és továbbra is fenntartom az előterjesztésemet,
nem fogom visszavonni, szavazást kérek róla. Ha pedig úgy látják, hogy ez
jogszabálysértő, akkor forduljanak a Kormányhivatalhoz nagy bizalommal.

Köszönöm szépen.



                                             *ELNÖK*: Főpolgármester úr!



                                             *TARLÓS ISTVÁN
főpolgármester:*Én nem a dolog jogi részéhez akarok hozzászólni, de
egy tény: kétszer
jártam kint a Tamariska-dombnál, mind a kétszer szép nagy tömeg jött össze
ott a látogatásomkor. Az bizonyos, és ebben meg tudom erősíteni önöket,
hogy az ott összegyűlt emberek ugyanazt mondták nekem, mint amit most
Németh Szilárd elmondott, és ők ott élnek. Mind a kétszer ugyanezt mondták.
Ebben meg kell erősítsem a polgármester urat.

Köszönöm.



                                             *ELNÖK*: Somfai Ágnes
képviselő asszony!



                                             *SOMFAI ÁGNES
(LMP):*Köszönöm. Szeretnék válaszolni. Újra megismételném, hogy azt,
hogyha egy
nemzeti park nem támogatja a védettség feloldását, és egy politikai
testület feloldja ezt – akárcsak a Bécsi utca esetében –, rendkívül cinikus
magatartásnak tartom. Lehet, hogy van jogunk hozzá.

A másik: amit ön említett, az előző vezetést emlegette, mi történik, ha
ezen jó szándékot követően – tegyük fel, hogy jó szándékot követően – lesz
egy újabb vezetőváltás, és jönnek újra az elvtársak, akkor már nem lesz
jogi védelem, ami bármit itt tehetne. *(Közbeszólásra:)* Igen.

A másik: nagyon fontos, hogy beszéljünk a természetvédelmi kezelésekről,
beszéljünk arról, hogy az a fővárosnak egy kötelező feladata, és milyen
kevés pénzt fordít rá.

A másik pedig: ön említett egy civil szervezetet. Én úgy tudom, hogy az
elmúlt egy évben nem ez a civil szervezet kezeli a területet, hanem a
Főkert. Tehát nem érzem teljesen idevalónak ezt a megjegyzést, és nem
tudom, hova vezetne az, hogyha most elkezdjük mind a 26 területről levenni
most szépen a védettségeket, arra hivatkozva, hogy a kerületek majd ezt
máshogyan tartják fenn. Azok az észrevételek, hogy mik történtek ezeken a
területeken, milyen beépítések ezek, függetlenek attól, hogy a védett
területtel mi van. Tehát ez nagyon sajnálatos tendencia, úgy látszik,
korábban kellett volna ezt levédeni.

Nem értem azt, hogy nincs meg az az együttműködés a főváros meg egy kerület
között, hogy egy ilyen értékes területet megfelelő színvonalon kezeljenek,
és hogyha el kell keríteni, akkor kerítsék el. Amúgy erre lehet pályázni, a
Környezetvédelmi Alapban is benne van, az idei kiírásban benne van. Nem
tudom fejből, hogy mondjuk egy önkormányzat pályázhatott volna-e rá, de még
pluszforrásokat is lehet rá keresni.



                                             *ELNÖK*: Főpolgármester úr,
aztán képviselő úr, utána lezárom a vitát.



                                             *TARLÓS ISTVÁN
főpolgármester:*Igen, itt megint a fogalmazástechnikai finomságokra
érzékeny már a fülem. A
polgármester úr cáfolni fogja, ha félreértettem őt, de úgy gondolom, ő nem
az elmúlt 10 hónapról beszélt, hanem az elmúlt 20 évről. Úgyhogy ezzel
óvatosan bánjunk, mert ez gyakran visszatérő fogalmazástechnikai trükk
mostanában, de majd polgármester úr cáfol, hogyha elértettem őt.

Köszönöm.



                                             *ELNÖK*: Németh Szilárd
képviselő úr, polgármester úr!



                                             *ELŐADÓ*: Köszönöm szépen.
Nincs mit cáfolnom, főpolgármester úr, tehát egyértelmű volt, azt gondolom.
Én értem az ön jó szándékú hozzászólását. Annyit kérek a Közgyűléstől, hogy
a tulajdonhoz adja meg most nekünk, adja vissza a kezelés jogát. Egy 60 millió
forintos projektet fogunk itt végrehajtani, aminek az a célja, amit itt
elmondtam önöknek. Ez a helyzet. Tehát nem más, nem lesz építkezés. Azt
gondolom, erre az én személyem meg az eddigi politikai működésem garancia
lehet. Erkölcsi garanciát tudok rá vállalni, a képviselő-testület a
politikai és a jogi garanciát pedig már vállalta, itt van önök előtt.
Köszönöm szépen.







                                             *ELNÖK*: Köszönöm. A vitát
lezártam.

Egy mondat engedtessék meg nekem is! Én azt gondolom, hogy itt a kerületet
képviselő polgármester és az a köztestület, amely a kerületet képviseli,
hozott egy határozatot, megfogalmazott egy kérést. Az irányok, amiket
kijelöltek, azok teljesen egyértelműek. Hogy a szándékaik hogyan valósulnak
meg, azt meg fogjuk látni a gyakorlatban. És hogy ez a legjobb megoldás-e,
az pedig nyilván kiderül, hogy jogilag megállja-e a helyét, mert hogyha a
Kormányhivatalnak más lesz a véleménye, akkor nyilván újra meg fogjuk
tárgyalni. A helyi közösség kérésének a teljesítéséről van most szó. Én azt
gondolom, hogy ennek a kérésnek - még egyszer mondom - a gyakorlati
megvalósulását mindenkinek módja lesz megnézni. A jogi végeredményt pedig
abban az esetben, ha a Kormányhivatal megvizsgálja, majd meglátjuk.
Köszönöm szépen.

Térjünk át a szavazásra! Egy határozati javaslat van, minősített
szótöbbséggel szavazunk róla. Kérem, hogy szavazzunk most. *(Szavazás.)*



                                    H a t á r o z a t

                                    a Fővárosi Közgyűlés



3307/2011.(X.21.)                támogatja a Budapest XXI., Tamariska-domb

Főv.Kgy.h.                            helyi jelentőségű védett természeti
terület védettségének feloldását kezdeményező javaslatot.

                                    Határidő: azonnal

                                    Felelős: Tarlós István

                                             (18 igen, 6 ellenszavazat, 3
tartózkodás)







                                    A Fővárosi Közgyűlés



megalkotja Budapest helyi jelentőségű természeti értékeinek védelméről
szóló 32/1999. (VII. 22.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról szóló 69/2011.
(……) önkormányzati rendeletét az előterjesztés 3. számú melléklete szerinti
tartalommal.

                                             (18 igen, 6 ellenszavazat, 3
tartózkodás)



                                             *ELNÖK*: 18 igen szavazattal,
6 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett a Fővárosi Közgyűlés a határozati
javaslatot elfogadta.

Bevezetőnek egy apró kiegészítés: Csepelen még mindig nem történt meg a Környezetvédelmi program felülvizsgálata -pedig az LMP szorgalmazta-, illetve még mindig  nem készül egy átfogó fenntarthatósági stratégia! Végül is minek, csak a jövő természeti erőforrásairól van szó...Mindenki csak az energiaválságról beszél -ami jogos és van-, de vizeink pazarlása valahogy elsikkad. Illetve megnyugtatnak minket, hogy Magyarország édesvíz nagyhatalom! Na ja, de meddig? 

És íme a cikk: 

„Egy friss tanulmány szerint eltúlzott fogyasztásunk a vízkészletek csökkenésére is drasztikus hatással van: 1 liter palackozott víz előállításához átlagosan 9 liter vizet használunk el ill. összességében 140 liter vízre van szükség egy csésze kávé élvezetéhez.

A Föld Barátai nemzetközi hálózat és hazai szervezete a Magyar Természetvédők Szövetsége az európai államok pazarló erőforrás-használatára hívja fel ismét a figyelmet.

Az Európai Parlamentben holnap kezdődik a Föld Barátai (Friends of The Earth) nemzetközi környezetvédő szervezet és Fiona Hall EP képviselő által szervezett 2 napos konferencia Európa erőforrás használatáról és ennek hatásairól. A konferencia apropójaként szolgál az Európai Bizottság által közelmúltban kiadott „Útiterv egy erőforrás hatékony Európa felé” c. jelentés, illetve a Föld Barátai és a Fenntartható Európa Kutató Intézet által közösen készített és a múlt héten megjelent „Vízkészleteink kizsákmányolása” c. tanulmány is.

Ariadna Rodrigo, a Föld Barátai Európa erőforrás-használati kampányfelelőse kifejtette:

„Európa a neki méltányosan jutó résznél többet használ a világ vízkészleteiből és ennek nagyon súlyos következményei mutatkoznak azokban az országokban, ahol a vízkészletek kezdenek egyre szűkösebbé válni. Európa magas vízfogyasztásának jelensége mögött az általunk folytatott életvitel, a magas fogyasztás áll. Az egyetlen lehetséges válasz a fogyasztásunk átfogó csökkentése, valamint az erőforrások használatának mérése. Ennek érdekében az életminőséget kell a középpontba állítani, mintsem folytatni a természeti erőforrások túlfogyasztását.”

A tanulmány szerzői felszólítják az EU tagállamok kormányzatait, hogy kezdjék el mérni Európa erőforrás használatát, melyre a víz, föld, anyag és szénhidrogén lábnyom alkalmazását javasolják, és kifejtik, hogy a fogyasztás csökkentése érdekében konkrét célszámokat is meg kell határozni ezen a téren. A víz lábnyom a közvetett vízhasználatunkat is tartalmazza, mely sokkal nagyobb, mint amennyit tisztálkodásra, táplálkozásra, környezetünk tisztítására közvetlenül igénybe veszünk. A tanulmány kiemeli azt is, hogy kevés figyelmet szentelünk a gyártási folyamatok által a helyi lakosságra, illetve a helyi környezetre gyakorolt hatásokra, és példaként bemutatja a lítium kitermelés vízhasználatának következményeit Chilében. Magyarországon e témában mindenkinek a vörösiszap katasztrófa és a tiszai ciánszennyezés juthat eszébe. Hazánknak is létfontosságú a vízkészletek óvása és megbecsülése, elég, ha a nyári aszályos időszakokra, vagy ezekre a tragikus környezetszennyezési esetekre gondolunk. Kolontár esete azt is megmutatta, hogy a magyar kormánynak is gondoskodnia kell a természet megfelelő védelméről, és lépéseket kell tennie a természeti erőforrások fogyasztásának csökkentése érdekében.

Fazekas Gábor, a Magyar Természetvédők Szövetségének kampányfelelőse hozzátette: „Egy olyan világban, melyet az erőforrások végessége és az élőhelyek sérülékenysége jellemez, át kell gondolnunk a fogyasztásunk, a gazdasági növekedés és a jólét közötti kapcsolatot. Értékrendszerünk helyrebillentésére van szükség; nagyobb fontosságot kell tulajdonítanunk az egészségünknek, a természet védelmének, a családunkkal és barátainkkal töltött időnek.

Egyéni szinten anyagi fogyasztásunk csökkentésével, tudatos választásokkal, pl. az alumíniumdoboz csomagolás kerülésével és környezettudatos életmóddal sokat tehetünk. Közösségi szinten támogatnunk kell az erőforrás hatékony koncepciók társadalmi szintű alkalmazását, mint pl. az MTVSZ által kidolgozott Éghajlatvédelmi törvény a fenntartható társadalomért.

A kormány felelőssége pedig az, hogy a törvény erejével is segítse az erőforrásokkal történő hatékony, takarékos és felelős gazdálkodást, illetve az előző évek szintjén biztosítson pénzügyi forrásokat a környezetünk védelméért küzdő, a tervezett radikális elvonások és csökkentések miatt az összeomlás szélére kerülő civil szervezeteket.”

http://greenfo.hu/hirek/2011/11/07/vizkeszleteink-kizsakmanyolasa

 Tenk András

képviselő

És megtörtént. Így utólag. Előbb a határozat, majd -hogy neve legyen a gyereknek- utólag megtörténik a hatósági eljárás, ami ehhez a jogi procedurához kell.

Nem kívánom bő lére ereszteni, hogy mi volt a terepen és mi zajlott 11 órától a Polgármesteri Hivatal tanácstermében. 

A Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Ügyosztálya részéről szinte mindenki ott volt, aki számított. De mint megtudhattuk, ők véleményt nem mondanak, majd a főjegyző fog állást foglalni az ügyben. Kérdés, hogy akkor meg miért van rájuk szükség egy ilyen esetben....

A Duna-Ipoly Nemzeti Park is képviseltette magát. Továbbra is ellenzik a védettség feloldását. Már ha ez számítana valamit....

Több civil érdeklődő is ott volt, ez úton is köszönet illeti őket a részvételért. Természetesen ők sem értettek  egyet a védettség feloldásával. De ők nem a 2/3-hoz tartozók, tehát....

A csepeli polgármesteri hivatalt főkertész asszony képviselte. Elmondása alapján nem lesz gond, ha megszűnik a védettség, mert a terület így is jó kezekben lesz. Ismerve a Kis-Duna Öböl gyászosra sikerült rehabilitációját, kissé szkeptikus vagyok a jó kezekkel....

Az előterjesztő nevében kabinetfőnök úr volt jelen, aki -mint polgármester úr képviselője- szintén megerősített minket abban, hogy nem lesz itt gond, a területet meg kívánják óvni. Kérdés, hogy ha már nem a mostani önkormányati struktúra lesz, akkor mi lesz a domb területével...

A jelenlévők közül Szabó Rebeka országgyűlési képviselő, Somfai Ágnes a fővárosi frakciótól és jómagam képviseltük az LMP-t. Természetesen nem értettünk egyet a védettség feloldásával, mert minden logikus észérvvel szembe megy ez a döntés. Nem baj, mi nem a 2/3-ba tartozunk....

És a többi néma Csend. A Fidesztől egy legény volt ugye talpon a vidéken. A Jobbik, akinek -állításuk szerint- igen-igen fontos a csepeli értékek védelme, nem küldött senkit. Az MSZP-t szintén nem foglalkoztatta a Tamariska-domb sorsa. 

Röviden ennyi. Mi LMP-sek megcselekedtük, amit megkövetelt a haza. 

Tenk András

képviselő

http://www.origo.hu/egeszseg/20111102-fokozott-orrfolyassal-jar-a-szmog.html

MME: érthetetlen a csepeli Tamariska-domb védett státuszának megszüntetése

Budapest, 2011. október 26., szerda (OS) –

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) értetlenül áll a csepeli Tamariska-domb természeti terület védettségének megszüntetése előtt. A homoki gyepeket rejtő élőhelyen számos énekesmadár faj költ, télen pedig erdei fülesbaglyok veszik birtokba az 5,2 hektáros területet. Az elmúlt évtizedekben a területen ugyan terjedésnek indultak bizonyos tájidegen fásszárú fajok, az eredeti gyepvegetáció még a mai napig igen sok természeti értéket rejt. A civil szervezet tavaly decemberben önkéntes alapon - az illetékes szervek munkáját kiegészítve - megkezdte a terület nem őshonos növényfajainak visszaszorítását, elősegítve a gyepek terjedését. A munkát az idén is folytatni szeretnék.

Az MME szerint aggasztó, hogy miközben mintegy 800 hektárnyi fővárosi terület vár természeti oltalomra, Csepel polgármestere hivatalos eljárás lefolytatása nélkül vitte a Tamariska-domb védettségét megszüntető előterjesztést a Fővárosi Közgyűlés elé, ahol végül megszavazták. Sajnos ez nem az első eset, hogy helyi védettségű területek státuszát hasonló módon szüntetik meg Budapesten. Csepelen a Kis Duna-öböl és a Kis Duna-liget, a XI. kerületben pedig a Lágymányosi-öböl - Kopaszi-gát védettségét vonták vissza hivatalos eljárás nélkül az elmúlt években. A Tamariska esete azért kirívó, mert fővárosi védettségű terület oltalmát eddig még soha nem vonták vissza.

A civil szervezet felhívja a figyelmet az 1994-es alkotmánybírósági határozatra, amely szerint    az egészséges környezethez való jog a Magyar  Köztársaságnak azt a kötelezettségét is  magában foglalja, hogy  az állam  a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy     alkotmányos érték  érvényesítéséhez elkerülhetetlen.

Az MME kéri a minden szakmai alapot nélkülöző döntés visszavonását!

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Lendvai Csaba: 06-20-322-5787

Mottó: „A sok bába közt elvész a gyermek.”

Mostanában újra a hírek és tervezések kereszttüzébe került a Tamariska-domb  -már nem védett- területe. Érdekes módon 2005 magasságában csak az érthetetlenül sokat köpködött Csepeli Zöld Kör Egyesület foglakozott komolyabban a területtel és áldozatos munkával napjainkra komoly eredményeket értek a terület védett értékeinek a megmentésében. Persze egyes hozzánemértő, de nagyszájú szerint semmit sem csinált a szervezet. De ezeknek előbb a vonatkozó dokumentumokat kéne megismerniük és csak utána pattogni.  Szóval a több éves munkának a következményei nem maradtak el. Illetve nem azok lettek, amire az ember számítana.

Szocialista városvezetésünk teljesen érthetően két éve megálmodta, hogy jó lenne elbontani a Fenyves óvoda területén lévő mobiltelefon-átjátszó antennát. Oké. De hova tegyük? Hát legyen továbbra is a Tamariska-dombon! Persze tegyük át oda, ahol védett (az óvoda területe ugyanis nem védett, csak hogy bonyolódjon az ügy). Osztás, szorzás, kivonás. Egyeztetés, fenyegetés a civilek és az önkormányzat közt. Az érintett lakosság és az óvoda ebből az egyeztetésből kimaradt. Legyen. De mégse –­ mondta az akkor még ellenzékben lévő Fidesz. Mert egy védett területre ne kerüljön átjátszó! Pláne ne az emberek feje fölé! (Mintha most, 2011-ben nem ott lenne.) Legyen. Illetve ne legyen. Nem is lett. A T-Mobile szívta a fogát, hogy akkor mi legyen az átjátszóval, mert ahol van, ott mégsem jó, de Királyerdőben nincs jobb hely. Illetve van. Ami nem megy egyszerre, az megoldható részletekben. Tehát dobjuk szét három darabra. Egyet kap Pista, egyet kap Jóska, egyet kap Lajos. Értsd: magánházak tetejére szépen felépítik a kisebb teljesítményű átjátszókat és nem lesz gond. Az állampolgár kap pénzt, a többi meg nézi. Ahogy az lenni szokott. Na ne. Ellenérdekelt lakosok, civilek tiltakozása. Egyetlen városatya és városanya sem merte ezt a megoldást támogatni. És itt megfeneklett az ügy. Elszaladtak a nyarak. A civilek dolgoztak, húzkodták rendületlenül a parlagfüvet (nem kaszálták!), az óvodások nevelődtek az átjátszó árnyékában. Majd eljött 2010. Új vezetés, új önkormányzat, Fideszes többség. Első lépés: építési tilalom a Tamariska-dombon és Királyerdőben. A döntés jó és elfogadható. De mi lesz az átjátszóval? Semmi. 2011-ben sincs megoldás. Az átjátszó még mindig az óvoda udvarában van és Csepel ezért egy eurocentet sem kap (ugyanis a fillér már értelmezhetetlen).

Tehát. Az óvodások és a környékbeli lakosok élvezik az átjátszó áldásait. A Tamariska-dombot  levették a védettségi listáról. Az új átjátszónak kijelölt helyet – a Hollandi út mellett a Kutyakiképző területén – a T-Mobile nem fogadja el. Mért tenné? A mobilszolgáltató ingyen használja az óvoda területét és önkormányzatunk mindehhez adja a lehetőséget. A megoldás meg sehol. Illetve lenne. De hazai jó szokás szerint ez senkit nem érdekel. 

Tenk András

képviselő

Csipak-tempó a csepeli Tamariska-dombon 

Tegnap - 2011. október 21-én -  a fővárosi közgyűlés gyanús gyorsasággal szüntette meg a csepeli Tamariska-domb természeti terület védettségét. A döntés nyilvánvalóan jogsértő és sajnos nagyon hasonlít a belváros értékeit lerombolással fenyegető, hírhedt Bécsi utcai Zeppelin-plázánál alkalmazott eljáráshoz.

Németh Szilárd Csepel polgármestere a 2011. október 21-i  fővárosi közgyűlésen helyszínen osztotta ki határozati javaslatát az 5,2 hektáros Tamariska domb védettségének feloldásáról, amit a testület fideszes többsége el is fogadott. Ezzel kétségessé vált az egyedülálló terület megmaradása. A döntés ellentétes a természetvédelmi törvénnyel, hiszen a védettség csak akkor lehetne feloldható, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a továbbiakban nem indokolják és lefolytatták az ehhez szükséges eljárást. Ezzel szemben a Duna-Ipoly Nemzeti Park nem értett egyet a védettség feloldásával, és a jogszabályok betartatására felesküdött képviselő tudatában volt az esetleges jogsértésnek. Az LMP rendkívül cinikus politikai magatartásnak véli az ilyen döntéseket és a csepeli ügyben jogorvoslatot kezdeményez.

A polgármester érvelése szerint a terület elhanyagolt állapotát szeretné megszüntetni, ehhez azonban nem lenne szükség a védettség megszüntetésére, annál inkább a domb megfelelő természetvédelmi kezelésre. A helyi védettségű területek kezelése kötelező fővárosi feladat, aminek a főváros „minimálköltségvetéssel” tesz csak eleget a Főkerten keresztül. A feladat ellátását meghatározó - már elkészült - természetvédelmi kezelési tervet évek óta nem fogadta el a közgyűlés. Pedig a főváros megfelelő hasznosítással (tanösvények, rekreációs területek, stb.) még bevételekhez is juthatna a 29 védett természeti értékéből és erősíthetné turisztikai hírnevét is. Ha Csepel valóban elkötelezett lenne az itt található természeti területek megőrzése mellett, már most is javíthatna a fenntartáson, akár a fővárossal közösen, vagy a kezelést átvéve tőle.

A védettség megszüntetésével a terület bármikor beépíthetővé válik és fennáll a veszélye a terület intenzív fenntartású parkká válásának, a még meglévő természetközeli homokpusztagyep részek átalakításának. Az eljárás sajnos nagyon hasonlít arra, amikor a fővárosi közgyűlés 2009-ben –Fidesz-MSZP összefogással – azért szüntette meg a Bécsi utca 10. helyi védettségét, hogy az épület lebontásával a Csipak Zeppelin projekt megindulhasson.

Budapest, 2011. október 22.

Somfai Ágnes

fővárosi frakcióvezető-helyettes

Jávor Benedek

országgyűlési képviselő,

a Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke

Biodiverzitás: Magyarul biológiai sokféleség. Minden évben május 22-én kerül megrendezésre a biodiverzitás napja.

Biomassza: Napjainkban inkább az energetikailag hasznosítható növények, termések, melléktermékek, növényi és állati hulladékok tartoznak ide.

Civil szervezet: Olyan minden kormánytól független, magánjog alapján működő, öntudatos polgárokból (civilekből) álló nonprofit szervezet, amely saját költségvetéssel rendelkezik. Általában spontán módon, kezdeményezésre, valamilyen mozgalomból átalakulva, vagy valamilyen probléma megoldására jön létre.

Demokrácia: „Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni”- Bibó István

Fenntartható fejlődés - „Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generáció esélyeit arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” Brundtland Bizottság, 1984

Házhoz menő szelektív gyűjtés: A gyűjtés lényege, hogy az egyes házakhoz kihelyezett edényekben, zsákokban szelektíven gyűjtik a hasznosítható hulladékfrakciókat, amelyeket adott időközönként szállítanak el a gyűjtőjáratok.

Komposztálás: Olyan biológiai és fizikai folyamat, melynek során a háztartási és kerti szerves hulladék tápanyagban gazdag humuszszerű anyaggá, humusszá alakul át.

Megújuló energia/ Zöld energia: A megújuló energia olyan közeg, természeti jelenség, melyből energia nyerhető ki, és akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. Ide sorolható a víz, a szél, a napfény és a biomassza.

Ökopolitika: Más néven zöld politika. Egy posztmodern politikai filozófia, amely a hagyományos ideológiák (liberalizmus, konzervativizmus, szociáldemokrácia) valódi alternatíváját kínálja.

Ökológia: A tudományoknak azon ága, amely az életterek, az élőlények és a környezet kapcsolatait, összefüggéseit vizsgálja. 

Részvételi demokrácia: A polgárok közvetlen bevonása a róluk szóló döntésekbe, mozgósítsa az embereket öngondoskodásra való képesség kialakítására.

Szubszidiaritás elve: Az elv értelmében minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten – pl. helyben, települési szinten – kell meghozni, ahol a legjobb hozzáértéssel és ismerettel rendelkeznek.

Vörös Könyv: Olyan összeírás, a mely a veszélyeztetett vagy védelemre szoruló állatokat és növényeket sorolja fel. A hazai Vörös Könyv a Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok (társulások) listáját tartalmazza.

Tenk András

képviselő 

Civilkedés az EU peremén

Civilnek lenni jó. Még akkor is, ha történetesen azt érzékelteti a mindenkori hatalom, hogy nem ajánlatos. Vagy nincs rá szükség.

Az elmúlt években a hatalom a civilektől mindig tartott. Kérdezhetnénk, hogy miért? Talán mert egyfajta polgári engedetlenség húzódik a civilkedés mögött? Vagy az államigazgatás teszetoszasága ellenében egy tenniakarás alakult ki az aktív, a társadalomért és a helyi környezetükért tenni akaró emberek körében? Vagy az a baj, hogy a civilek egy görbe tükröt is tartanak a hatalom elé? Legyen az a hatalom az állam, vagy annak helyi letéteményese a helyi önkormányzat. Soktényezős történet.

De a hatalom sosem volt rest, ha a saját gyengeségével állították szembe. Demokráciában nehéz, illetve nem illik direkt erőszakhoz folyamodni. Tehát maradt az egyetlen fegyver, a pénz. Pénzhez pedig a politikai korrektség általában dukál. Azaz nem piszkítunk arra a tányérra, amelyből eszünk. És így lőn a kedvelt, politikailag is megbízható díszcivil és a valódi civil, akit a hatalom megtűr, mert ahhoz viszont túl erős, hogy tiltani lehessen. És ez így elműködött. Jól-rosszul de működött a rendszer. Igaz, egy-egy „cuslág” ügy becsúszott, de hát emberek vagyunk. Gyarlók. Persze amit nem illik, azt nem, illik.

És akkor jött a megtisztulás. A 2010. évi Nagy Áprilisi Fülkeforradalom (NÁFF) új, tiszta viszonyokat teremtett. A civil szférában is. Aki az előzőekkel – értsd: szocialisták ­ még ha csak köszönőviszonyban is volt, annak vége lett. Mint a Dallasnak. Függetlenül attól, hogy a munkája hasznos, értékes és előremutató volt.

De megszoktuk. Nincs pénz, nem is volt és nem is lesz. Csepelen is így megy ez és nem másként. Az új hatalom szór valami aprópénzt az izgága és kevésbé izgága civileknek, hátha a legelhivatottabbak felcsipegetik azt is.

Mert civilnek lenni jó. Még ha az aktuális hatalom szemében szálka is az ember, de megéri. Hogy miért? Ahogy egy „őscivil” megfogalmazta: „Ne aggódj, bármit is teszel azt a jövőnek teszed!”

 Tenk András

képviselő

 2011. október 22-én 11 órától rendezvényt tartunk a Ki-Duna öbölnél a Földünkért világnap alkalmából.

Meghívott vendégünk: Hanzély Ákos, az LMP fővárosi frakciójának tagja.

Témáink: a természetvédelem aktuális helyzete Csepelen, környezetvédelmi problémák, megoldások és lehetőségek. Rövid beszámoló az eddigi önkormányzati tevékenységünkről.

 Mottó: „Öntsük ki a fürdővizet

a gyerekkel együtt!” 

A 2011. szeptember 15-i testületi ülés 2011/202. számú határozata értelmében Csepel Önkormányzata kezdeményezi a Tamariska-domb védettségének a feloldását.

Az indok: a főváros –amely a természetvédelmi kezelést és fenntartás végzi a dombon- nem látja el a feladatát. Hogy ezek a feladatok megfelelő színvonalon el legyenek látva, Csepel átveszi azok ellátását. Ezért (!!!!) meg kell szüntetni védettségét.

Ádáz tiltakozásom és minden szakmai érvem ellenére az elterjesztést a Fideszes többség megszavazta. Az ellenzék nem támogatta a határozati javaslatot.  

 A határozati javaslat és a szakmai véleményem az alábbiakban olvasható:

http://csepel.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1672:testuleti-ules-2011-09-15&catid=3:testuleti-meghivok&Itemid=93

JAVASLAT

a budapest xxi. kerület csepel tamariska-domb védett természeti terület védettségének feloldására

Készítette:                                         Samu-Óvári Judit

irodavezető, Városrendezési Iroda

Kiricsiné Kertész Erika

főkertész, Városrendezési Iroda

Előterjesztő:                          Németh Szilárd

polgármester

Az előterjesztés egyeztetve: a melléklet szerint

Tenk András

környezet- és természetvédelmi tanácsnokkal

 Az előterjesztő megtárgyalásra javasolja:

Törvényességi szempontból ellenőrizte:

                          dr. Szeles Gábor

                                  jegyző

 A leadás ideje: 2011. szeptember ___.

Testületi ülés időpontja:

           2011. szeptember 15.

Előzmények

A Tamariska-domb Budapest XXI. kerület Csepel Királyerdő városrészében helyezkedik el, családi házas lakóövezetben, zárványterületként a 206 759/5 hrsz-ú ingatlanon.

A terület nagysága 5 ha 9575m², tulajdonosa Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata.

Településrendezési szempontból belterület, Z-KP, azaz beépítésre nem szánt zöldfelület, közpark keretövezetbe tartozik. Az FSZKT (Fővárosi Szabályozási Keretterv) a területre elővásárlási jogot jelöl.

Ugyanakkor Budapest XXI. kerület 1/A erdőrészlet jelöléssel erdőkataszterben nyilvántartott (rendezetlen erdőgazdálkodói viszonyú) üzemtervezett erdőterület is, melyre az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény előírásai vonatkoznak.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban TV törvény) 24. §. (1)b) pontja felhatalmazása alapján Budapest Főváros Önkormányzata 32/1999.(VII. 22.) Főv. Kgy. rendeletében a Tamariska-dombot „Tamariska-domb természetvédelmi terület” elnevezéssel védetté nyilvánította. A rendelet (továbbiakban Rendelet) 37. §. (2)-(4) bekezdései szerint „a védetté nyilvánítás célja a lakóterület által övezett zárványterületen az eredeti homokpusztai növényfajok élőhelyének megőrzése.” „A területen csak gyalogosan, a kijelölt utakat igénybe véve szabad közlekedni. A területen a tűzgyújtás tilos. A védett terület szabadon látogatható.”

A TV törvény 62. §. (2) kimondja, hogy „ a helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztéséről, őrzéséről a védetté nyilvánító települési önkormányzat köteles gondoskodni.” A kezelés módját a TV törvény 36. §-ban meghatározottak szerint természetvédelmi kezelési tervben kell rögzíteni, melyet Budapest Főváros Önkormányzata rendeletben kell, hogy megállapítson. A Fővárosi Közgyűlés Rendelete 5. § szerint „A védett értékek természetvédelmi kezeléséről a Fővárosi Önkormányzat minden évben a saját költségvetése terhére gondoskodik.”  (természetvédelmi kezelés: a védett természeti érték felmérését, nyilvántartását, dokumentálását, megóvását, őrzését, fenntartását, bemutatását, helyreállítását célzó valamennyi tevékenység) A Tamariska-domb természetvédelmi kezelési terve –bár annak elkészítése folyamatban van-  jóváhagyására eddig még nem került sor, évek óta húzódik.

A napi fenntartási feladatok elvégzése (mint pl. hulladék és parlagfű mentesen tartás) a továbbiakban is a tulajdonos kerületi önkormányzat feladata maradt. Egyéb tevékenységek elvégzésének szándéka esetén (pl. fakivágás, cserjeirtás, útfelújítás) azt engedélyeztetnie kell a természetvédelmi hatósággal.

Az TV törvény 57. §. szerint a természetvédelmi igazgatás feladatait (természetvédelmi területek esetében valamennyi hatósági engedélyezést) a fővárosban a főjegyző látja el.

A védett státusz ellenére a domb számos problémával küzd.

Növényzet: Kis mérete ellenére a terület flórája fajokban meglehetősen gazdag, azonban ebben ma már csak kevés faj képviseli az eredeti homokpusztai növényzetet. A gyepfoltok nagyobb része degradált, illetve taposástűrő másodlagos gyep, sok a gyom, köztük a parlagfű is. Egyre nagyobb teret foglalnak a fák és erőteljes a cserjésedés (részben tájidegen, invazív fajokkal) melyek a gyepterületek visszaszorulását eredményezik.

Köztisztaság, fenntartási problémák: A terület állapota többé-kevésbé egy külterjesen fenntartott park állapotának felel meg. A berendezés (utak, lépcsők, padok szemétgyűjtők) elavultak, felújításra szorulnak. A fizikai hatások –taposás, kerékpározás és motorkerékpározás- több helyütt a homok erózióját eredményezik.

Közbiztonság: Az átláthatatlan, erőteljes cserjésedés kedvez a vandalizmusnak az illegális tevékenységeknek.

A jelenlegi környezet és természetvédelmi tanácsnok, Tenk András úr 2005-ben, a Csepeli Zöld Kör Egyesület elnökeként kiadott munkájában (A Tamariska-domb természeti értékei) szintén utal a problémákra. „Sajnos nincs olyan jó állapotban, amilyet egy ilyen védett területtől elvárhatnánk. Első pillanatra egy agyonhasznált közpark hangulatát árasztja ...”. „ A terület egy részét valószínűleg építési törmelékkel töltötték fel… Rendszeresen gödrök éktelenkednek a homokban.. A buckára látogató motorosok és kerékpárosok.   ügyességi sporttevékenységet folytatnak.”

A problémák a lakosság részéről is folyamatos panaszokat eredményeznek.

Kitűzött cél:

A domb értékes zöldfelületi elemként történő megtartása mielőbbi beavatkozást igényel.

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata fontos feladatának tekinti a Tamariska-domb kiemelt kerületi zöldfelületi értékként való megtartását.

Céljának tekinti az egykori táj hangulatát idéző felszíni viszonyok (homokbuckák), valamint a területen még nyomokban fellelhető homokpusztai növényállomány megőrzését, az általános fenntartási színvonal emelését, a közbiztonság növelését a kerület lakosságának érdekeit szolgálva.

Ennek érdekében az alábbi beavatkozásokat tartja szükségesnek:

Optimális gyep-cserje borítottsági arány kialakítása

Invazív fajok eltávolítása (az állatvilág élőhelyének megtartása mellett)

Tájidegen növényzet arányának csökkentése (az állatvilág élőhelyének megtartása mellett)

Terület bekerítése, berendezési tárgyak karbantartása, biztonságos működtetése

Erózió megakadályozása

Védett növényzet védelmének biztosítása, iskolai tanösvény kialakítása az értékek bemutatására

Vandalizmus megelőzése, közbiztonság erősítése, őrzés (éjjel-nappal)

Fenntartási színvonal emelése a kulturált látogathatóság, használhatóság érdekében

Nyitvatartás és használat szabályozása (pl. motorkerékpározás, tűzgyújtás tiltása)

Hulladékmentesen tartás, kulturált látogathatóság feltételeinek biztosítása

A terület zöldfelületként történő megőrzésére garanciát jelent annak Z-KP (zöldfelület-közpark) településrendezési övezeti besorolása, valamint üzemtervezett erdőterületként való nyilvántartása.

 Javasolt intézkedés:

A védelemből eredő megszorítások miatt a domb fenntartása, kezelése lassú és bonyolult folyamattá vált és nem hozta meg az elvárható eredményt. A még meglévő kisszámú védett egyedek élőhelye a jelenlegi fenntartási színvonal mellett teljesen el fog tűnni. Úgy vélem, hogy az intézkedések saját hatáskörben történő végrehajtása hatékonyabb, gyorsabb és eredményesebb megoldást tehet lehetővé a jövőben.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény 24. §. (4) bekezdése kimondja: „Fel kell oldani a természeti érték vagy terület védettségét, fokozott védettségét, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a továbbiakban nem indokolják. A védettség feloldása során a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a helyi védett természeti terület védettségének a feloldásához az igazgatóság véleményét be kell szerezni.” A törvény értelmében a védelem feloldásra a védelem alá helyező, azaz Budapest Főváros Önkormányzatának Közgyűlése jogosult.

Javaslom, hogy a Képviselő-testület kezdeményezze a Tamariska-domb természetvédelmi terület védelmének feloldását Budapest Főváros Közgyűlése felé annak érdekében, hogy annak kezelése a korábbinál hatékonyabb, egyszerűbb és eredményesebb legyen mind a természeti értékek, mind a kerület lakosságának érdekében.

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megvitatni, a határozati javaslatot támogatni szíveskedjenek.

Budapest, 2011. szeptember  „       ”.

              polgármester

határozati javaslat

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy kezdeményezi Budapest Főváros Közgyűlésénél a 32/1999.(VII.22.) Főv Kgy rendelettel védetté nyilvánított kerületi tulajdonban álló Tamariska-domb védettségének feloldását.

Indokolás:

A természetvédelmi oltalom alá helyezés a domb állapotát nem javította, a hatékony munkavégzést akadályozó megkötések miatt a domb állapota (határozottan) romlott, a védelem indokául szolgáló növényzet élőhelye csökkent (alig fellelhető). Az élőhelyek megtartása, a természetvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett a terület jelenlegi használati módjának fenntartásával Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata, mint a terület tulajdonosa Tamariska-domb területének fenntartását saját hatáskörben kívánja végezni a kerület lakosságának érdekeit szolgálva, a hatékony, biztonságos működtetés, a terület állapotának javítása és a fenntartási színvonalának emelése érdekében.

Tervezett főbb tevékenységek:

Optimális gyep-cserje borítottsági arány kialakítása

Invazív fajok eltávolítása (az állatvilág élőhelyének megtartása mellett)

Tájidegen növényzet arányának csökkentése (az állatvilág élőhelyének megtartása mellett)

Terület bekerítése, berendezési tárgyak karbantartása, biztonságos működtetése

Erózió megakadályozása

Védett növényzet védelmének biztosítása, iskolai tanösvény kialakítása az értékek bemutatására

Vandalizmus megelőzése, közbiztonság erősítése, őrzés (éjjel-nappal)

Fenntartási színvonal emelése a kulturált látogathatóság, használhatóság érdekében

Nyitvatartás és használat szabályozása (pl. motorkerékpározás, tűzgyújtás tiltása)

Hulladékmentesen tartás, kulturált látogathatóság feltételeinek biztosítása

Határidő:                  elfogadásra:                       azonnal

Felelős:                     elfogadásért:                     Németh Szilárd

                                                                       polgármester

A határozat elfogadásához a képviselők egyszerű többségű támogató szavazata szükséges.

határozati javaslat

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy felhatalmazza a polgármestert, hogy a Tamariska-domb védettségének feloldásáról szóló határozatot a főpolgármester részére küldje meg.

Határidő:                  elfogadásra:                       azonnal

Felelős:                     elfogadásért:                     Németh Szilárd

                                                                       polgármester

végrehajtásért:                 Samu-Óvári Judit

irodavezető

A határozat elfogadásához a képviselők egyszerű többségű támogató szavazata szükséges

Melléklet

 
Az előterjesztés egyeztetve: Tenk András

                                           Környezet- és természetvédelmi tanácsnokkal

  Vélemény:

 A célokkal maximálisan egyet tudok érteni, támogatni tudom és örülök, hogy komolyan kezdünk foglalkozni a Tamariska-domb megóvásával. Németh Szilárd polgármester úr szándékai és elképzelései a terület megóvására vonatkozóan üdvözlendőek és személy szerint helyeslem. De a megvalósítás jogi eszközeit szakmailag nem tudom támogatni.

 1. Polgármester úr valóban jól látja, hogy a főváros nem kezeli kellő súllyal a Tamariska-domb természetvédelmét. Ebben kiemelt szerepe van az előző városvezetésnek. Azonban a főváros hanyagságának ne a terület védettsége lássa a kárát. Egy terület bármilyen jellegű védelmének a feloldása a jövőben beláthatatlan következményekkel járhat. Kormányzati szándék, hogy a szűkös gazdasági helyzetben kizárólag önkormányzati alapfeladat, illetve törvény vagy jogszabály által előírt kötelezettség ellátása kap finanszírozást. Védelem hiányában megszűnik a jogi garancia a terület hosszú távú megmaradására, nem védi a jog (nem lesz megfelelő forrás sem), így a jövőben kiszolgáltatottá válhat a mindenkori tulajdonosi akaratnak. A védettség feloldását nem indokolhatja a természetvédelmi kezelő törvénysértő magatartása.

2. A fővárostól a természetvédelmi feladatok ellátására a jogosítványt és a hozzá rendelt forrást kell átvenni, nem pedig megszüntetni a védettségi státuszt a meg nem valósuló természetvédelmi kezelés miatt. Erre van forrás, ugyanis szervezet(ek) ezért a munkáért támogatásban részesülnek. A polgármester úr által megfogalmazott szándéknak mindenben megfelel a Csepeli Zöld Kör Egyesület által kidolgozott, és az előző csepeli városvezetés által elutasított „Tamariska Park projekt”, mely nem igényli a védettség jogi státuszának a megváltoztatását.

3. Természetvédelmi szempontból teljesen indokolatlan a terület védettségének a megszüntetése. Ezt nem támasztja alá sem felmérés, sem szakértői vélemény. A hivatkozott hat (!!!) évvel ezelőtti írásom az akkori állapotokat tükrözi, nem a jelenlegit. A Csepeli Zöld Kör Egyesület 2005 óta folyó munkája következtében a területen a védett fajok mind egyedszámra, mint fajszámra bővültek. A tájsebek visszaszorultak, a terület terhelése csökkenő tendenciát mutat. A parlagfű mennyisége a Zöld Kör eddigi munkájának, továbbá az idei évben a Zöld Kör szakmai irányításával a Csevak munkájának köszönhetően jelentősen lecsökkent napjainkra.

4. Hogy a védettséget megszüntessük, ahhoz a terület természetvédelmi értéktelenségét kell bizonyítani. A valós tények ezt nem igazolják. Nem igaz, hogy megszűnt(ek) a védett természeti érték(ek), ami megalapozná a jelenleg hatályos védelem feloldását. A védettségre alapjául szolgáló értékek jelenleg már lényegesen nagyobb tőszámban megtalálhatók, értsd: a védett homoki növénytársulás (nyílt évelő, mészkedvelő homokpusztagyep társulás, Vörös Könyves társulás), az erre jellemző növény és állatvilág (ún. pannon-endemizmusok, amelyek csak a Kárpát-medencére, illetve hazánkra jellemzőek, ezek közt Vörös Könyves fajok), továbbá a geológiai érték (futóhomok formaegyüttes a domb esetében garmadabucka, szélbarázda stb. ). A Tamariska-domb élővilága és geológiája egyedülálló a fővárosban és környékén.
 

Összefoglalva: az előterjesztést nem tartom megvitatásra alkalmasnak, mivel - minden jó szándéka ellenére - a fentiekben vázolt szakmai szempontok miatt nem állja meg a helyét.

Ezért javasolnék egy egyeztetést az érdekelt csepeli (civil és gazdasági) szervezetekkel, majd pedig a főváros illetékeseinek bevonásával.

Budapest, 2011. szeptember 12.

                                                                                                     -----------------------------

                                                                                                          Tenk András

Elképesztő. A szakma le van döbbenve. A döntés illogikus és felelőtlen. Röviden ennyi. 

Tenk András

Környezet- és természetvédelmi tanácsnok

Csatornázás, városvédelem, szennyvíztisztító és társai

„Zöld” szemmel nézve kiemelt érdeklődésre számot tartó témák várt voltak az áprilisi testületi ülések témái. A legfontosabbakat fussuk át röviden.

Április 19. rendkívüli Kt. ülés.

Napirend-tervezet 1. pontja: (93. sz. előterjesztés)

Javaslat tulajdonosi hozzájárulás kiadására a csepeli csatornázási projekttel kapcsolatban

Előterjesztő: Németh Szilárd polgármester

http://www.csepel.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=836:testuleti-ules-2011-04-19&catid=3:testuleti-meghivok&Itemid=93

Csepel egyik legnagyobb környezeti és infrastrukturális problémájának – szerintem meg nem – tartják a csatornázás hiányát. A kerület csatornázása évtizedek óta húzódik, de persze minden választási ígérgetésnél előkerült. Igaz nálunk is, csak mi próbáltuk felhívni a figyelmet, arra az aprócska tényre, hogy a csatornázás, nem egyenlő a szennyvízkezeléssel. Ugye tisztító nélkül ez nem megy. Persze Csepelen van tisztító, de az nem tisztítja meg a csepeli szennyvizet. Eddig.

A másik, hogy senki nem gondolt az alternatív szennyvízkezelési módokra, még kísérleti jelleggel sem.

További kedvencem, a csapadékvízgyűjtő csatorna. Mármint, hogy erre az EU nem adott pénzt. DE akkor m lesz a királyerdeiekkel, meg azokkal az utcákkal, ahol nagyobb esőzések után áll a víz. Hát igen. NEM kellett volna betömni az össze árkot, hogy legyen az autónak hely. Közterületen. Azért elgondolkodtató, hogy gyerekkoromban is voltak esőzések, de érdekes módon az ásott árkok felfogták és összegyűjtötték a lehulló és olvadó csapadékot (hó). És nem volt gond. Akinek meg volt kocsija, az meg NEM az utcán parkolt, hanem beállt vele a kertjébe, garázsába. És nem volt gond. Mindegy. Régen volt, hogy is volt....de igaz volt.

A határozatot természetesen támogattuk, mert kerületünket le kell csatornázni. Ha már az előző vezetés mindezt csökkentett üzemmódban vitte véghez, akkor valahogy ezt  a lemaradást be kell pótolni. Pláne, hogy több milliárd (!!!) –jó biznisz a csatornázás- forrás kerül a beruházások kelmaradása miatt veszélybe.

Április 28 Kt ülés

Napirend-tervezet 8. pontja: (108. sz. előterjesztés)

Rendelettervezet Budapest XXI. Kerület Csepel Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 6/2002.(III.26.)Kt.

számú rendelet módosításáról

Előterjesztő: Reznicsek Zoltán fejlesztési tanácsnok

http://www.csepel.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=866:testuleti-ules-2011-04-28&catid=3:testuleti-meghivok&Itemid=93

Márpedig Királyerdőnek és Kertvárosnak meg kel maradnia,olyannak amilyennek őseink megépítették és megtervezték. Uff. Ezzel maximálisan egyet is értettem. Településfejlesztési szempontból elég ormótlan az vállalkozói magatartás, ahogy az elmúlt években a kertvárosias területek beépítése zajlott. Kis 400-500 m² telkekre építettek fel több lakásos házakat. 0 kert, 0 zöldfelület. Csak gyep és tuja. 0 madár, 0 sün és Tsa. Erre mondják azt az ökológusok, hogy ”ökológiai sivatag”.Persze ez a vállalkozókat nem izgatja. Miután nincs árnyat adó fa, persze kell a légkondi. És így lassan nyáron többe kerül a hűtés, mint télen a fűtés. Nem baj. Paks és Százhalombatta megtermeli az elektromos energiát....Visszakanyarodva. Érthető, ha valaki szép új házat akar, de könyörgöm, ne tegyük tönkre Csepel egyik jelképét, a település „rózsadombját.” Szép, régi kertek pusztultak el . És az új házak mediterrán stílusban, még csak nem is a magyar építészeti kultúra jegyeit magában hordozó módon épültek meg. A rendelet megalkotása pont azt célozza, hogy a későbbiekben a meglévő teleülési struktúrába illő házak épüljenek és azok se egymás hegyén-hátán. Volt is vita ebből. Az LMP egy nyomós ok miatt tartózkodott a szigorú, építési korlátozást bevezető rendelet elfogadásától -még ha ki is fejtettem, hogy fontos és kell. Egyszer a tulajdonnal való önrendelkezés joga és a vállalkozói szabadság némileg csorbát szenved egy ilyen helyi szabály miatt. De ez még elfogadható, mondván csavarunk az extraprofitot hajkurászó építőipari bizniszmeneken. Azonban megint úgy mellet volna elfogadni egy, fél Csepelt érintő rendeletet hogy nem volt semmilyen egyezetés az ellenzékkel. Pedig nem ártott volna, mert, a rendelt még azt is szabályozza hogy milyen színű lehet a felépítendő ház, mekkora lehet a tető dőlésszöge stb. stb. És ezek azok a részletek amelyek miatt elvártuk volna az egyeztetést, mivel közös ügyről van szó. Nem baj, majd máskor.

Napirend-tervezet 25. pontja: (117. sz. előterjesztés)

Javaslat intézkedések tételére a központi szennyvíztisztító környezetvédelmi engedélyével kapcsolatban

Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester

 Az előterjesztés értelmében megbíztuk polgármesterünket, hogy képviselje a csepeli érdekeket a Központi Szennyvíztisztító működések kapcsán kialakult lehetetlen helyzetben.  Ugyanis a szennyvíz csak jön és jön- még NEM Csepelről, hanem a főváros más részeiről- a szikkasztott iszap meg csak gyűlik, gyűlik és gyűlik....És nem kerül el sehova. Hála az előző fővárosi vezetésnek, akik eltolták a projektet, olyannyira, hogy az EU több millió eurót (!!!) vissza el is vont a támogatásból ilyen-olyan okok miatt : http://hetivalasz.hu/itthon/franciakulcs-31087

Magyarán jelenleg nincs kidolgozva a keletkezett szikkasztott iszap elhelyezésére megoldás.

Az LMP átadott egy anyagot a testületi ülésen, amelyben különféle –jó és rossz- opciók lettek felvázolva az iszap elhelyezésére vonatkozóan.  Mi nem foglaltunk határozottan állást egyik mellett sem ,Mi megoldást szeretnék, amivel Csepel, a főváros és nem utolsó sorban a környezetünk is jól jár.

Hogy mi lett az anyagunk sorsa? Nem tudom, csak azt, hogy a Fidesznek eddig semmilyen ötlete nincs, mit is kéne kezdeni ezzel a töménytelen mennyiségű „fekáliával” amit az előző érából megörököltünk. És ez most itt szó szerint értendő, nem polgármesterünk szavajárásának szajkózása.

Javaslatok, észrevételek a BKSZT területén keletkezett

szennyvíziszap elhelyezésével kapcsolatban

BKSZT üzemeltetése során keletkező szennyvíziszap elhelyezése kapcsán – figyelembe véve a jelen helyzetet és Csepel adottságait – a következő opciókkal lehet számolni.

 1. Közúton történő elszállítás tehergépjárművekkel

 1.a      Ny-K irányban

 A tehergépjárműveken történő elszállítás

- jelentősen terheli Csepel útjait, továbbá a Gubacsi híd feltehetően nem bírja az ezzel járó terhelésnövekedést

- nem megengedhető, hogy a gépjárműforgalom által amúgy is jelentősen szennyezett levegőt tovább terheljük

- a szállítás során jelentősen nő az üvegházhatású gázok kibocsátása (pl. CO2 ), ami szintén nem elfogadható

- a folyamatos zajterhelés miatt szintén nem jelent kielégítő megoldást ez a szállítás mód

- a tehergépjárművekkel történő szennyvíziszap-szállítás egy kényszermegoldás, csak rövid távon jelenthet megoldást, közép távon már nem fenntartható.

 1.b      D-É irányban

 A keletkezett szennyvíziszap Csepelről északi irányba történő elszállítása szintén az 1.a pontban leírt problémákat generálja, de jelentős terhet vesz le Csepelről, mivel a terhelés tekintélyes része a Weiss Manfréd utat és környékét érinti.

 2.         Vasúton történő elszállítás

 A BKSZT telepe előtt ér véget az egyik iparvágány. A keletkezett szennyvíziszap elszállítását vasúton meg lehetne oldani. A szállításnak ez a legkevésbé környezetterhelő formája.

 3.         Vízi úton történő elszállítás

 A keletkezett szennyvíziszap vízi úton történő elszállítása jelentős környezeti kockázatot rejt magában, de nem kivitelezhetetlen megoldás.

 4.         Égetéssel történő megsemmisítés

 Több elképzelés is elhangozott már arra vonatkozóan, hogy a keletkezett szikkasztott szennyvíziszapot egy erre a célra felépítendő égetőműben semmisítenék meg. Az eljárás során szilárd települési hulladék is megsemmisítésre kerülne. Azonban az erőmű üzembiztos működéséhez szükséges lesz földgáz felhasználására is. A keletkezett hulladékhővel feltehetően Budapest belső kerületeinek fűtése lenne megoldva.

- az égetéssel történő szennyvíziszap-kezelés nem elfogadható a megoldás, bármi más kezelés támogathatóbb,

- amennyiben mégis ez a megoldás körvonalazódna, akkor csak abban az esetben lehet elfogadni, ha a csepeliek érdekei maximálisan érvényesülnek, pl. csepeliek munkahelyhez jutása, csepeli cégek bevonása a kivitelezés munkálatok során, hulladékhő Csepelen történő felhasználása, stb.

Megoldási javaslatok, lehetőségek a szennyvíziszap elhelyezésére/kezelésére vonatkozóan:

 - Teherautóval történő elszállítás esetén csak akkor egyezhet bele a Csepeli Önkormányzat az engedély módosításába, amennyiben a szennyvíztisztító teleptől északi irányba történik a szennyvíziszap elszállítása a főváros kezelésében lévő Weiss Manfréd úton, feltételezve hogy a lerakóhely telephelye a Központi Szennyvíztisztító vonalától É-i irányba található.

 - Egyéb szállítási mód esetén csak akkor egyezhet bele a Csepeli Önkormányzat az engedély módosításába, ha vasúton, esetleg vízi úton viszik el Csepelről az iszapot. A szóba jöhető Cséry telep közelében ki kell alakítani vasúti közlekedésre alkalmas infrastruktúrát, vagy az illetékesek válasszanak olyan lerakót, ahova el tudják vinni vasúton a szikkasztott szennyvíziszapot.

 - Amennyiben a Fővárosi Önkormányzat mindenképpen a teherautókon történő szállítást támogatja, akkor - ezt megakadályozandó - a teherforgalom korlátozását helyi rendeletben kell megalkotni.

 - Építési tilalom kezdeményezése az esetlegesen létesítendő hulladékégető területén. Csepelre ne kerüljön hulladékégető!

 - A kezeletlen szennyvíziszap veszélyes hulladéknak számít. Ha a szállítás végképp nem megoldott, akkor 1 évig lehet tárolni a keletkezés helyén.

 - Át kell gondolni a szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő elhelyezési lehetőségeit. Ebben élen jár pl. Dánia, Franciaország és Finnország, mivel az évente keletkező szennyvíziszap 60%-át mezőgazdasági területen helyezik el. Ez egy lehetséges megoldás lehet.

A fenti opciókat, javaslatokat és az elképzelések mindegyikét hatástanulmányok keretében kell elemezni. Megbízható és felkészült szakértők bevonása nélkül nem lehet felelős döntést hozni ebben az ügyben. Ezért a legkörültekintőbben és igen alaposan kell minden egyes döntést meghozni, figyelembe véve a jogszabályi előírásokat és korlátokat, ismerve a környezetünk terhelésének határait és maximálisan képviselve a csepeli polgárok érdekeit.

Bp. 2011. 04. 28.

Köszönettel,

                                                                                                      Tenk András

                                                       környezet és természetvédelmi tanácsnok                                                                                                                LMP