Zöld Csepel

 Sajnálatos módon a január 27-ei testületi ülésen a Fidesz tartózkodása miatt nem került elfogadásra Tenk András LMP-s önkormányzati képviselő, környezetvédelmi tanácsnok előterjesztése, mely az önkormányzati intézmények Európai Uniós pályázati források bevonásával történő energiatakarékossági beruházásait javasolta. Az elutasítás (tartózkodás) okát tulajdonképpen nehéz megmondani, hiszen a Fidesz frakció részéről egyetlen kérdés sem érkezett az előterjesztéssel kapcsolatban. Pedig lettek volna (vannak) érveink a megvalósítás mellett.
Mindenki számára tudott tény, hogy az önkormányzat komoly anyagi problémákkal küzd. Bár a tavaly augusztus 31-ei keltezésű, az önkormányzat vagyoni helyzetét bemutató részletes jelentés szerint "az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások nem veszélyeztetik az önkormányzat fizetőképességét", ennek értelmében az önkormányzat nincs a csőd szélén.
Ettől függetlenül teljesen érthető, ha elsődleges szempont a megtakarítási lehetőségek felkutatása. Az egyik ilyen lehetőség az önkormányzati intézmények rezsiköltségének csökkentése. 2010 évi adatokból ugyanis kitűnik, hogy az önkormányzat intézményeinek fűtés- és villamosenergia-költsége éves szinten közel 500 milllió forint. Tény, hogy ezeket a költségeket a nyílászárók cseréjével és homlokzati hőszigeteléssel 30-40 %-kal lehet csökkenteni, de komplex energiatakarékossági beruházással akár 60 % megtakarítás is elérhető. Gondoljunk bele abba az ideális állapotba, ha az összes intézmény felújításra kerülne, éves szinten 200 vagy akár 300 millió forint is megtakarítható lenne. Persze nyilvánvaló, hogy ehhez több milliárdos beruházást kell előbb eszközölni, amire forrást kell találni. Ebben hatalmas segítséget nyújtanak az Európai Uniós források. Előzetes információk szerint a februárban induló uniós pályázatokon akár 85 %-os támogatást is kaphatnak majd az önkormányzatok ilyen beruházásokhoz. Ami azt jelenti, hogy a csepeli önkormányzatnak csak töredékét kellene állnia a teljes összegnek.
Tudomásom szerint a szigetcsúcs eladásából befolyt összegből még több mint 2 milliárd megvan. Igaz, hogy az előző önkormányzati vezetés a legnagyobb részét különböző beruházásokra lekötötte, de ezek között van olyan, amelynél még nincsenek szerződések kötve, tehát vissza lehet vonni őket. A mi javaslatunk az, hogy az ilyen formán felszabadítható összeg lehető legnagyobb részét olyan beruházásokhoz használja fel az önkormányzat, melyek a megtakarítások révén hozzájárulnak a kerület pénzügyi egyensúlyának hosszútávú megteremtéséhez. Nem lenne szerencsés olyan beruházásra költeni ami aztán az üzemeltetési költségek miatt csak további terheket jelent az önkormányzat számára.
Még egy fontos szempont merül fel az előterjesztéssel kapcsolatban, ami szorosan kapcsolódik a múlt heti ülés másik napirendi pontjához. Ez pedig az iskolabezárásokkal kapcsolatos parázs vita volt, amelyben Tóth János OSZI vezető elmondta, hogy a Szárcsa iskola esetleges bezárásával kapcsolatban nem is a működtetési költségek megtakarítása lenne a fő eredmény, hanem a problémát az jelenti, hogy nagyon sok pénzt kellene fordítani a felújítására, ha tovább akarjuk működtetni. Itt persze nyilván nem csak energetikai felújításról beszélhetünk, de amennyiben erről is szó van, akkor mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy az oktatási intézményrendszer karcsúsítása is kevésbé lenne indokolt, amennyiben az önkormányzat a felszabadítható pénzekből az intézmények felújítását valósítaná meg.

Hudák János