Menni vagy maradni?

(A Netfolio.hu cikke alapján)
http://www.netfolio.hu/befektetesi_tippek/2010/12/magannyugdijpenztar_menni_vagy_maradni

2010. december 13-án, hétfőn a Parlament elfogadta a Nyugdíjreformról szóló törvényt, ezért mintegy 3 millió nyugdíjpénztártagnak kell állást foglalnia a fenti kérdésben január 31-ig.

Az új szabályok

Aki nyolc éven belül megy nyugdíjba, annak a jelenlegi szabályok alapján érdemes döntenie (vagyis a legtöbb esetben visszalépni), aki viszont ezután, annak a szabályok változásával is számolnia kell. Azonban még annak is érdemes most várnia és bízni a szabályok megváltozásában, akinek esetleg a maradás kisebb vagyont eredményezne, mert legalább azt az opciót, hogy a mostani feltételekkel visszalépjen az állami rendszerbe, újra fel fogják ajánlani számára. Addig pedig megtakarítása gyűlik és örökölhető.

Az elfogadott törvény szerint az a magánnyugdíjpénztár tag, aki január 31-ig személyesen nem nyilatkozik a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél, vagy úgy nyilatkozik, hogy visszalép az állami rendszerbe, nyugdíjpénztári megtakarításairól lemond, cserébe nyugdíja 100%-át az állami rendszerből remélheti. Aki ezzel szemben a pénztárban maradás mellett dönt, csak az eddigi szolgálati ideje alapján lesz nyugdíjra jogosult (15 évnél kevesebb szolgálati idő esetén csak az ún. időskorúak járadékára, 15 és 20 év között részleges mértékre), amelyek mellett a továbbiakban csak pénztári megtakarítására számíthat.

Bruttó bérének 10%-át 2012. január 1-jétől továbbra is a magánnyugdíjpénztára fogja megkapni, és a 2010. október 1-je és 2011. december 31-e közötti idő szolgálati időként hozzáadódik a megszerzett szolgálati idejéhez, ami után állami nyugdíjat szerezhet. Az időskorúak járadéka az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80%-a csökkentve a család egy főre jutó jövedelmével (vagyis csak szociálisan rászorulók kapják).

Kinek éri meg maradni – a jelenlegi szabályok feltételezésével?

A kérdést több szinten próbáljuk megválaszolni. Először a most életbe lépő szabályok mellett. Ezek alapján egy csoportot tudunk azonosítani, akinek még így is megérheti a maradás: a rövid várható élettartamúak. Ebbe a csoportba azok tartoznak, akik valamilyen okból tudják, hogy nem fogják a nyugdíjkorhatárt elérni, így esetükben a nyugdíjpénztári megtakarításuk örökölhetősége a fő szempont.

Kinek éri meg maradni – a szabályok változását feltételezve?

A második szinten azt elemezzük, hogy mennyire feltételezhetjük a jelenleg törvénybe iktatott szabályok változatlanságát.

Az első érv jogi: az elfogadott törvény alkotmányos alapjogok sorát sérti meg, így valamilyen belföldi (AB) vagy külföldi (EU) jogorvoslatra jó eséllyel számíthat a nyugdíjpénztárban maradó. A legkirívóbb két probléma a választással kapcsolatos (nyilatkozat nélkül államosítás, rövid határidő, kevés helyen történő szóbeli nyilatkozattétel), valamint a nyugdíjpénztárban maradók hátrányos megkülönböztetése a visszalépőkkel szemben (mindkét csoporttól levonják a 24%-os hozzájárulást, de az egyik csoport nem kap érte semmit).

A második érv stratégiai: a kormány által bejelentett retorzió a tagok többsége (a 8 éven túl nyugdíjba vonulók) számára úgynevezett nem hiteles fenyegetés.

Vajon miért nem hiteles a fenyegetés? Egyrészt azért, mivel ez a kormány nem lesz hatalmon, amikor a tagok többsége nyugdíjas lesz. Másrészt azért, mert bármilyen kormány számára racionális egy olyan lépés, hogy rövidtávú bevételekért cserébe hosszú távú kötelezettséget vállaljon – azaz a megtakarítások átvételével megengedje a visszalépést az állami rendszerbe. Ugyanakkor az állami nyugdíjígéret sem hiteles, ugyanis a demográfiai mutatók alakulása miatt a jelenlegi járulékszintek mellett a kifizetések szintje nem fenntartható. Kérdés, hogy az egyensúlyt milyen mértékben fogja a járulékok emelkedése, illetve a nyugdíjak összegének csökkenése megteremteni.

 A döntés megkönnyítése érdekében a netfolio.hu készített egy kalkulátort, ami már a fenti tényező figyelembevételével számszerűsíti a maradás és a visszalépés esetén elérhető nyugdíjakat. A TB nyugdíj esetében 8 évig változatlan feltételrendszerrel számol. Ez után azt feltételezi, hogy a helyettesítési ráta (a nyugdíj és a bruttó átlagkereset aránya) csökkenni kezd annak érdekében, hogy a járulék elegendő maradjon a nyugdíjak kifizetésére (változatlan járulékszint feltételezésével). A nyugdíjpénztár esetében a bér 10%-nak befizetésével, a befizetésből 0.9% költség levonásával és alapesetben nulla reálhozammal számol (ez egyébként elég pesszimista feltételezés, igény szerint megváltoztatható). A járulékplafont (kb. 620000 forint jövedelem fölött nem kell magánnyugdíjpénztári járulékot fizetni és nem képződik nyugdíjjogosultság) mindkét esetben figyelembe vettük.

Egyáltalán nem biztos azonban, hogy valaki el is éri a nyugdíjkorhatárt. Hogy ezt a tényezőt is figyelembe tudjuk venni, kiszámítottuk a nyugdíjvagyon várható értékét 65 éves korban mindkét alternatíva esetén. Ez az állami nyugdíj esetében az adott korosztály számára várhatóan a nyugdíjban töltött idővel szorozza meg a nyugdíj összegét (ez az idő nyilván kevesebb, mint a 65 éves korban várható nyugdíjban töltött idő, hiszen a 65 éves korig elhunytak nulla időt töltenek nyugdíjban, ami csökkenti az átlagot). Magánnyugdíjpénztári vagyon esetében pedig a még munkában töltött idő várható értékével szorozza meg a befizetést, és ezt adja hozzá a jelenlegi számlagyenleghez (ez is kevesebb,mint a 65 éves korig élők esetében, hiszen aki meghal, több befizetést nem teljesít saját számlájára). Azt az alternatívát érdemes tehát választanunk, amely esetében a várható nyugdíjvagyon magasabb.

 
Összefoglalva tehát: aki nyolc éven belül megy nyugdíjba, annak a jelenlegi szabályok alapján érvényes döntenie (vagyis a legtöbb esetben visszalépni), aki viszont ezután, annak már a szabályok megváltozását kell feltételeznie. Azonban még annak is érdemes megfontolnia a maradást, akinek az állami rendszerbe visszalépéssel most magasabb nyugdíjvagyon adódna, mert legjobb esetben fog szolgálati időt kapni a jövőben is a 24% befizetése miatt, legrosszabb esetben viszont legalább azt az opciót, hogy a mostani feltételekkel visszalépjen az állami rendszerbe, újra fel fogják ajánlani számára. Addig pedig megtakarítása gyűlik és örökölhető.

Mi a teendő, ha valaki pénztártag szeretne maradni?

 
Ez egyrészt úgy valósul meg, hogy nyilatkozat nélkül mindenki automatikusan visszakerül az állami rendszerbe, másrészt úgy, hogy a nyilatkozatot személyesen kell megtenni az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél.

A nyilatkozattal érdemes nem várni az utolsó pillanatig, mivel tapasztalataink szerint egyre többen vannak az ügyfélszolgálatokon A nyilatkozatot a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságokon lehet megtenni. Mindenki vigye magával a személyit, lakcímkártyát, TAJ kártyát. Magánnyugdíjpénztári tagsági nyilatkozatra nincs szükség, elég bemondani a pénztár nevét. A nyilatkozatról kérjünk másolatot érkeztetési pecséttel, és egy példányt adjunk le a munkáltatónál 5 munkanapon belül, erről is kérjünk igazolást.